Krasznahorkai kiadója szerint a kormánynak nincs kultúrpolitikája
A hazai könyvszakma meghatározó szereplői vitatták meg a szakma jövőképét és lehetőségeit egy november 10-i konferencián. A kerekasztal-beszélgetésen a döntéshozói oldal képviselői nem vettek részt érdemben, így valódi párbeszéd nem alakult ki a kormányzat és a piac szereplői között.
A tanácskozást szervező kiadó célja az volt, hogy fórumot biztosítson az egyeztetésre. A társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter a felvezető előadását követően azonnal távozott, az irodalomért és közművelődésért felelős helyettes államtitkár pedig betegségre hivatkozva a rendezvény napján mondta le a részvételt.
A pódiumbeszélgetésen három, eltérő profillal működő kiadó képviselője vett részt: a Pagony alapító tulajdonosa és ügyvezetője, a Magvető Kiadó igazgatója, valamint a L’Harmattan Kiadó főszerkesztője.
A résztvevők az elmúlt évek legnagyobb próbatételei között említették a fóliázási szabályozást, amelynek kapcsán a Magvető igazgatója szerint nem lezárt történetről van szó, mivel a büntetések a közelmúltban újraindultak. A jogszabályok alapján az LMBTQ+ témával foglalkozó könyveket le kell fóliázni, és nem kerülhetnek az ifjúsági könyvek közé. A gyerekkönyveket megjelentető Pagony ügyvezetője arról beszélt, hogy a fóliázás miatt hirtelen politikai csatározások közepén találták magukat, aktivisták dühös hangú plakátokat ragasztottak a boltjaik kirakatára, nekik pedig állást kellett foglalniuk az ügyben.
Gazdasági kihívásokként az inflációs időszakot és az Alexandra bedőlését említették. A L’Harmattan főszerkesztője szerint a hálózat felszámolásával az infrastruktúra is kiesett a legtöbb kiadó alól, és nemcsak jelentős pénzbeli tartozások maradtak maguk után: a kiadó 50 raklap könyvét azóta sem látták viszont.
A beszélgetés résztvevői reagáltak a miniszter azon állítására is, amely szerint az előző kormányzat káoszt és kizsigerelést hagyott rájuk. A Pagony ügyvezetője azt mondta, ő ezzel nem találkozott, és ideológiai-gazdasági nyomást sem tapasztalt. A Frankfurti Könyvvásár magyar standját, amelyet a miniszter diadalként jellemzett, legfeljebb félsikernek nevezte, hozzátéve, hogy a piaci szereplők számára a vásár elsősorban a jogok adásáról és vételéről szól, nem pedig az országok reprezentációjának terepe.
A Magvető igazgatója elismerte, hogy a könyvpiac szereplői nagyon alacsony bérekérét dolgoznak a raktárosoktól a könyvesbolti dolgozókon át a kiadói munkatársakig, ezt azonban nem politikai örökségnek tartja. Hiányolja viszont, hogy a jelenlegi kormány felvállaljon egy kultúrpolitikai irányt, és úgy fogalmazott, az erre mutató jelek egyelőre nem látszanak.
A L’Harmattan főszerkesztője szerint a kormányváltás óta új perspektívák nyíltak, és míg korábban bizonyos szerzőket egy időben nem hívtak meg a köztelevízióba és -rádióba, ami torzító hatással volt a kultúrára, mára ezek a stúdiók újból megnyíltak az előzőleg mellőzött szerzők előtt. A Pagony ügyvezetője ugyanakkor úgy látja, konkrét változás nem történt, és bár a szavak rendben vannak, ő továbbra is türelmes. A Magvető igazgatója ismét aláhúzta, aggodalommal tölti el a kultúrpolitikai irány hiánya, és ezzel a L’Harmattan főszerkesztője is egyetértett.
A Nemzeti Kulturális Alap szerepéről a L’Harmattan főszerkesztője azt mondta, a kuratóriumoknak szerinte nem egyes kiadványok megjelentetéséről kellene dönteniük, hanem egyes kiadók munkáját és hitelességét kellene vizsgálniuk, és ez alapján hosszabb távú, kiszámíthatóbb támogatást odaítélniük.
Az állami szerepvállalás optimumáról szólva a Pagony ügyvezetője azt emelte ki, hogy az államnak tudnia kellene, mi működik piaci alapon, és ott kellene beavatkoznia, ahol érték teremtődik, de piacilag nem tud sikeres lenni. A kereskedelmileg sikeres kiadványok megjelentetésébe szerinte nem kell beleszólnia, az igényes Kiadványok esetében a legfontosabb kormányzati feladat a csatornák megteremtése az iskolák és könyvtárak felé, valamint a könyvkritika terepének biztosítása, a magas minőséget képviselő szépirodalom esetében pedig a kormányzati műhelytámogatás szerepét hangsúlyozta.
A Magvető igazgatója szerint nem biztos, hogy rendjén való, ha egy szépirodalmi kiadó social media csatornáinak kell közművelődési feladatokat ellátnia, a kiadó munkatársai mégis portréfilmeket készítenek, online és offline beszélgetéseket szerveznek, valamint középiskolai irodalmi versenyeket támogatnak. A L’Harmattan főszerkesztője szerint az államnak az irodalom iskolások felé közvetítése vagy a nemzetközi könyvfesztiválok standjainak tervezése terén sem ártana félreállnia, és több teret engednie azoknak a kiadóknak, amelyekben évtizedek során jelentős szakmai tudás halmozódott fel.
A résztvevők egyetértettek abban, hogy a könyvkiadás a jövőben is üzlet marad, kérdés viszont, hogy idővel mennyire szűkül az értékteremtő művek piaca, és abban is, hogy mennyire fontos a független könyvesboltok talpon maradása.
