December 24-e munkaszüneti nap lett
Az Országgyűlés a múlt héten elfogadta azt a törvényjavaslatot, amely december 24-ét is munkaszüneti nappá nyilvánítja. Így háromnapos lesz a karácsonyi munkaszünet, ezért az üzletek december 24-én is zárva tartanak. Ezzel egy több éve húzódó ügy végére került pont.
A Jobbik 2022 és 2025 között hétszer nyújtott be erre irányuló törvényjavaslatot, ezeket azonban a kormányzó Fidesz–KDNP nem támogatta. A párt kétszer népszavazást is kezdeményezett: 2024-ben a Kúria elutasította, 2025-ben jóváhagyta, ám a szükséges számú aláírás nem gyűlt össze. A Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete szintén próbálta népszavazásra bocsátani a kérdést, legutóbb idén áprilisban, de kezdeményezésük nem jutott el a szükséges aláírásig.
Gazdasági érvek és munkavállalói szempontok
A Fidesz korábban gazdasági érvekkel indokolta, miért nem támogatja az új szabadnapot. Gulyás Gergely 2024 novemberében arról beszélt, hogy a magyar gazdaság állapota nem engedi meg még egy ünnepnapot, minden munkaszüneti nap csökkenti a gazdasági teljesítményt. 2023-ban úgy érvelt, először gazdaságilag kell megerősödnie az országnak. A kieső GDP mellett a fideszes képviselők a versenyképesség romlásával, a vállalatok többletterhével (a munkaszüneti napon dolgozóknak dupla bér jár) és a költségvetés kieső bevételeivel érveltek.
Érdekesség, hogy 2011-ben Pálffy István KDNP-s képviselő még olyan módosítót nyújtott be, amely december 24-ét munkaszüneti nappá tette volna, minimális gazdasági kieséssel érvelve. 2017-ben a nagypéntek munkaszüneti nappá nyilvánításával nőtt 11-re a szabadnapok száma, amit azzal indokoltak, hogy a gazdaság már elég jól teljesített.
A Tisza Párt a szükségességet munkavállalói és családi szempontokkal indokolta. A törvényjavaslat szerint december 24-e vallási meggyőződéstől függetlenül „az együttlét, a béke és a szeretet napja”. Célként jelölték meg a munka és magánélet egyensúlyának erősítését, valamint a kereskedelemben dolgozók ünnepi pihenését.
Magyarország európai összehasonlításban
A rendszerváltás óta a mostani változással együtt négy új munkaszüneti nap lett. A Kádár-korszakban nyolc fizetett munkaszüneti nap volt, 1992-ben a pünkösdhétfő, 1999-ben a mindenszentek napja lett hivatalos ünnep, ehhez jött a nagypéntek, majd most december 24.
A munkaszüneti napok számát tekintve Magyarország 11 nappal Európa középmezőnyébe tartozott, ezen a plusz egy nap sem változtat. A Eurofound 2024-re vonatkozó gyűjtése szerint az uniós átlag 10 munkaszüneti nap volt. A legtöbb Cipruson volt (16), öt tagállamban 13 (Finnország, Románia, Litvánia, Görögország, Horvátország), a legkevesebb Hollandiában és Dániában (8).
Nyolc uniós tagállamban – Bulgáriában, Belgiumban, Írországban, Lettországban, Luxemburgban, Máltán, Romániában és Spanyolországban – van szabályozás arra, hogy a hétvégére eső munkaszüneti napokat hétköznapi szabadnappal pótolják. Bulgáriában a következő egy-két munkanap válik szabadsággá, Máltán szabadon kivehető plusz szabadnap jön létre, Írországban a munkáltató dönthet fizetett szabadnapról, egy hónapon belüli másik szabadnapról vagy plusz éves szabadságnapról.
A magyarok éves munkaóráinak száma a harmadik legmagasabb volt az EU-ban az észtek és a szlovákok után. Franciaországban, Dániában és Németországban körülbelül 10-15 százalékkal dolgoztak kevesebbet, mint Magyarországon. A magyar munkavállalók a németeknél évente 169 órával (mintegy 21 munkanap), a franciáknál 257 órával (mintegy 32 munkanap) dolgoztak többet.
Európai versenyképességi vita
A téma összekapcsolódik az európai gazdaság versenyképességének romlásáról szóló diskurzusokkal. Friedrich Merz német kancellár kínai útja után arra figyelmeztetett, hogy a német jólét nem tartható fenn a munka és magánélet egyensúlyára, illetve a négynapos munkahétre építve, szerinte a németeknek többet kell dolgozniuk. Franciaországban François Bayrou miniszterelnök 2025-ben a munkaszüneti napok eltörlésével csökkentette volna a költségvetési hiányt, de terve társadalmi ellenállásba ütközött.
Nicolai Tangen, a norvég állami vagyonalap vezetője 2024-ben a munkaidővel magyarázta az amerikai tőzsdei vállalatok relatív sikerességét. Clemens Fuest, az Ifo vezetője tavaly egy munkaszüneti nap eltörlését javasolta a német versenyképesség javítására. Branko Milanovic közgazdász történelmi példák alapján amellett érvelt, hogy a versenyben azok kerülnek előnybe, akik többet dolgoznak.
A vita másik oldalán Paul Krugman és Thomas Piketty érvelése áll, miszerint az európai termelékenység versenyképes az amerikaival, az európaiak pedig tudatosan választják a rövidebb munkaidőt és több szabadidőt. Dominik Leusder elemzésében azt hangsúlyozta, hogy az EU–USA összehasonlításokban az életszínvonal, a jövedelemelosztás és a közszolgáltatások minősége is számít. Az extra ünnepnappal a magyar kormány ez utóbbi oldalon szállt be a vitába, bár a ledolgozott órák száma alapján a magyarok még így is valószínűleg az előbbi táborba tartoznak.
