Módosították a szerződést: mégsem oltóanyaggyár épül Debrecenben
A Nemzeti Oltóanyaggyár projektje nem valósul meg klasszikus gyárépítésként – derült ki a Debreceni Egyetem válaszából, amelyet a gyár jövőbeli működésével kapcsolatos kérdésekre adott. Az egyetem szerint a projektszerződést a 2024-ben kezdeményezett, az állammal folytatott hosszadalmas egyeztetés után módosították, így ma már nem klaregyszerű oltóanyaggyárról van szó, hanem egy egyetemi tevékenységet szolgáló tanüzemi egység fejlesztéséről.
Az alapkövet 2021. szeptember 5-én tette le Palkovics László akkori innovációs miniszter. Akkor azt ígérték, hogy a következő év végén megkezdődik a hazai koronavírus elleni vakcina gyártása Debrecenben, a termelés elindítása azonban évekig húzódott, és a mostani tájékoztatás szerint már nem is fog elindulni.
Tanüzem és kutatóhely épül a gyár helyett
Az új tervek szerint a cél egy egyetemi oktatási, kutatási és innovációs feladatokat szolgáló tanüzemi egység létrehozása. A fejlesztést a korábban már megépült beruházási elemeket is magában foglaló, korábbi finanszírozásból valósítják meg. A Gyógyszeripari Ökoszisztéma Központ fejlesztése folyamatos, a 2024-ben átadott, 2100 négyzetméteres Pilot Laboratóriumban már folynak kutatások. A kutató- és tanüzemet 2030 végéig kell megvalósítani a Gyógyszerésztudományi Kar melletti területen.
Részleges finanszírozás, átnevezés és vezetőcsere
A Nemzeti Oltóanyaggyár Zrt.-t a kormányváltás után, májusban UD Pharma Operation Zrt.-re nevezték át, augusztus 31-én pedig új vezérigazgatót kapott. Az új vezető, Molnár Erika korábban vezetőhelyettesi és gazdasági vezetői beosztásban dolgozott a 2024-ben kinevezett vezérigazgató mellett.
Az egyetem közlése szerint a Nemzeti Oltóanyaggyárra ígért 55 milliárd forintos forrást csak részlegesen kapta meg az intézmény, utoljára 2022-ben érkezett pénz, 19 milliárd forint a beruházásra. A megkapott összegből a befogadó csarnok, az utak, azok közművei és egyéb közművek, valamint az áramellátást szolgáló trafótelep épült meg. Kialakítottak egy, a tervezett gyár üzemeltetéséhez szükséges szakembergárdát is, és bár születtek kutatás-fejlesztési eredmények, a gyárépítés leállása miatt ezek félbeszakadtak. 2024-ben létszámcsökkentés indult el, és a vezérigazgató is lemondott.
A fennmaradt összeget 2030-ig használja fel az egyetem innovációs, kutatási, oktatási és tanüzemi beruházási feladatok elvégzésére.
