Brutálisan kiszáradt a talaj: három év alatt két balatonnyi víz tűnt el
A 2022-es aszályt sokáig történelmi viszonyítási pontként kezelték, a 2023-as átmeneti enyhülés után azonban újabb aszályos évek következtek. A 2026-os nyár és kora ősz a vizsgált vízkészletmutatókban különösen száraznak bizonyult a Szegedi Tudományegyetem TTIK Földrajz- és Földtudományi Intézet Természet- és Környezetföldrajz Tanszékének tanulmánya szerint, amely szerint az idei szárazság még a 2022-esnél is súlyosabb volt.
Két balatonnyi víz hiányzik a talajból 2023-hoz képest
A kutatók országos talajnedvességi és vízállásadatokat elemeztek. Sipos György tanszékvezető egyetemi docens szerint az egymást követő évek vízhiánya összeadódik, a talajok, a felszín alatti vízkészletek és a folyók állapota együttesen jelzi, milyen sérülékennyé vált a vízháztartás. A vizsgálatok alapját egy több mint egy évtizede kiépített monitoringhálózat adja, amelyben azóta 22 millió adatpont gyűlt össze.
A 10–75 centiméteres mélységtartomány adatai alapján a 2026-os értékek a 2022-es aszályos évnél is alacsonyabbak. 2023-hoz viszonyítva a talajnedvesség országos átlagban 26 százalékról 20 százalékra csökkent. A vizsgált talajrétegben 2022 azonos időszakához képest mintegy 0,7 köbkilométerrel, 2023-hoz képest pedig 4,1 köbkilométerrel kevesebb víz tárolódott. Barta Károly egyetemi docens szerint ez a különbség megközelítőleg a Balaton teljes vízmennyiségének kétszerese.
A Dél-Alföld a legveszélyeztetettebb
A legnagyobb arányú talajnedvesség-csökkenés a Közép-Dunántúlon volt, ezt az Észak-Alföld, majd a Dél-Alföld követte. Az abszolút vízhiányt tekintve továbbra is a Dél-Alföld a legveszélyeztetettebb. 2026 januárja és szeptembere között az országos csapadékösszeg alig haladta meg a 200 millimétert, szemben a 2022-es időszak 300 milliméterével. A tanulmány szerint az idei nyári időjárás több szempontból félsivatagi jellegű körülményeket idézett.
Rekordokat döntött a vízállás
A Duna magyarországi szakaszának nagy részén már szeptember elejére új minimumok jelentkeztek, október elején pedig szinte az összes dunai vízmércén a korábbi rekordnál 10–20 centiméterrel alacsonyabb szinteket mértek. A Közép-Tiszán egyes mércéknél 45–50 centiméterrel került a vízszint a korábbi minimum alá. A vizsgált 285 vízmérce közül 81 esetében, csaknem 28 százalékuknál jelentkezett új legalacsonyabb vízállás.
Az októberi esők ellenére továbbra is nagy a vízhiány
Hiába esett októberben a korábbi hónapokhoz képest jelentős csapadék, továbbra is brutálisan vízhiányos a talaj. Október közepén a 90 napos csapadékösszeg 100–160 milliméterrel volt kevesebb az átlagnál. A hónap végén a 30 napos csapadékösszeg hosszú idő óta először mutatott pozitív eltérést a Tiszántúl jelentős részén és a Balaton tágabb környezetében. A felszínközeli réteg nagy területen átnedvesedett, a 30 centiméternél mélyebb rétegekbe azonban csak a Zalai dombság területén jutott nedvesség.
Október végén a növények által legjobban hasznosítható egyméteres mélységben egy kis nyugati területet leszámítva nincs 100 milliméternél kisebb vízhiány az országban. Budapesten 165 liter, az Alföld egyes részein több mint 180 liter, Szeged környékén közel 200 liter víz hiányzik egy négyzetméternyi területről. Az Északi-középhegység egyes részein a 170 litert súrolja a hiány. Az előrejelzés egyelőre nem mutat országos szinten jelentős csapadékot.
Egyelőre nem tudni, mekkora károkat okozott az aszály
Az Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztérium közlése szerint ebben a kárenyhítési évben eddig több mint 1,5 millió hektárra érkezett kárbejelentés, a kompenzációs igény összege azonban még nem ismert. A tárca jelezte, hogy dolgozik a Kárenyhítési Alap forrásainak bővítésén, és az Európai Bizottsághoz is fordult a Mezőgazdasági Válságtartalék megnyitása érdekében. A július 1. és augusztus 18. közötti országos aszály miatt a termelők külön vis maior bejelentés nélkül is mentesülhetnek bizonyos támogatási jogkövetkezmények alól. A tavaszi fagykárok és a június 15-ig bekövetkezett jégeső miatt igényelt kárenyhítéseknek köszönhetően összesen 1,7 milliárd forinthoz juthattak a jogosult termelők.
A kormány október 20-án bejelentette, hogy 2027-ben átfogó vízmegtartási program indul. A vízügyi és környezetvédelmi uniós fejlesztések kerete 49 milliárdról 221 milliárd forintra emelkedik. A vízmegtartást szolgáló akcióterv véglegesítése folyamatban van. A közeljövőben két Vízprémium felhívás megjelenése várható, a támogatási kérelmek benyújtása 2027 második negyedévében kezdődhet.
