Felemásra sikerült az ügynökakták megismerése, és ebben a politika is hibás
A kormány azzal a céllal nyitotta meg az állambiztonsági iratokat, hogy a rendszerváltás után 36 évvel pótolja a magyar politika egyik nagy mulasztását. Szerda óta bárki rákereshet a nyitottaktak.hu oldalon, hogy szülei, nagyszülei, ismerősei vagy egykori munkatársai neve szerepel-e az iratokban. Aki azonban arra számított, hogy most végérvényesen kiderül, kik voltak a kommunista diktatúra ügynökei, annak csalódnia kellett.
Nem biztos, hogy az eredmény közelebb visz annak eldöntéséhez, kik voltak valódi ügynökök, és kik voltak ugyanúgy a rendszer áldozatai, mint a megfigyeltek. Ennek adottságbeli és politikai okai vannak: sok irat egyszerűen nincs meg, másrészt a különböző nyilvántartásokat nem egyszerre teszik közzé.
Lehetetlen lett volna teljes képet adni
Önmagában az, hogy egy ember neve szerepel a most megismerhető nyilvántartásokban, még nem bizonyítja, hogy valaki ténylegesen jelentett. A mágnesszalagok adataiból, a B-naplókból és a 6-os kartonokból legfeljebb annyit lehet megállapítani, hogy az illető kapcsolatba került a politikai rendőrséggel. A beszervezési dossziékból jóval több derülne ki, ezeket azonban csak február 25-én teszik közzé, és eleve kevés maradt fenn belőlük. A konkrét jelentéseket tartalmazó munkadossziékat ezután sem ismerheti meg a nyilvánosság, ezekhez csak a kutatók és a hozzátartozók férhetnek hozzá.
Politikai döntés született a kétlépcsős közzétételről
Nem a levéltár döntése volt, hogy a négy irattípust két részletben tegyék elérhetővé – mondta a levéltár főigazgatója. A kormány számára fontos politikai cél volt, hogy a lehető leghamarabb nyilvánosságra hozzák az iratokat, az eredeti október 22-i határidőt azonban nem tudták tartani, így lett november 4. a kitűzött dátum. Arról nincs információ, hogy felmerült-e a közzététel februárra halasztása.
Botrány a tévesen azonosítottak körül
Lezsák Sándor ügye jól mutatta a hibákat: az informatikai hiba miatt a volt fideszes képviselő mellett még 163 megfigyelt neve is bekerült a hálózati személyek adatbázisába. A hibát korrigálták, de a Fidesz politikai felelősségvállalást vár a kormánytól. Apáti István nyílt ülést hívott össze a Nemzetbiztonsági Bizottságban, amelyen a Tisza nem vesz részt.
Kritika a nyilvánosságra hozatal módja miatt
A Társaság a Szabadságjogokért szerint a 6-os kartonok és a mágnesszalagok válogatás és kontextus nélküli közzététele tömegesen sértette meg magyar emberek jogait. A szervezet szerint a már nyilvános adatok esetében újabb szűréssel vagy kiegészítő magyarázattal lehetne pontosítani, és a B-dossziék esetében minden iratnál mérlegelni kellene, indokolt-e a teljes nyilvánosság.
A levéltár főigazgatója szerint a féligazság is több a semminél, és a levéltár nem ítélőszék, hanem az iratok felelős őrzője. Szerinte alig akadt olyan hálózati személy, aki önként akart jelenteni, sokan fokozatosan csúsztak bele az együttműködésbe.
