Autómentes napok Budapesten: miért nem érvényesül az eredeti cél?
A magyar települések többsége szeptember 16. és 22. között tartja az idei autómentes napot. Budapest kétnapos „autómentes hétvégét” tervezett a forgalom elől lezárt Vámház körúton, Szabadság hídon és Műegyetem rakparton, valamint a hétvégéken egyébként is lezárt pesti alsó rakparton.
Felmerül a kérdés: nevezhetők-e autómentes napnak azok az események, ahol néhány rövid utcaszakasz lezárásán kívül nem történik egyéb forgalomkorlátozás?
Az ENSZ Környezetvédelmi Programja szerint az autómentes nap elsődleges célja, hogy a városlakók megtapasztalhassák, milyen lenne egy olyan városrészben élni, ahol nem az autók dominálják a köztereket – ahol jobb a levegő, nincs állandó motorzaj, biztonságosan lehet biciklizni és sétálni, beszélgetni, pihenni, akár játszani is az utcán. Ehhez a város jelentős részét le kell zárni az autóforgalom elől, pontosabban csak a legszükségesebb autóforgalmat szabad engedélyezni.
A lezárásnak nemcsak szimbolikus, hanem tényleges hatása is van: Brüsszelben a lezárások hatására 60-86 százalékkal csökkent a nitrogén-dioxid-koncentráció, és 20 decibellel a forgalmas utak környékének zajszintje.
A budapesti autómentes napokon viszont nem az autómentességet lehet megtapasztalni, hanem egy fesztivált, ahol street-food kaját majszolva régi és új tömegközlekedési járműveket lehet megcsodálni, valamint környezetvédelmi fővárosi kezdeményezéseket és civil szervezeteket lehet jobban megismerni. Ez önmagában szuper program, csak az autómentes nap eredeti célját nem szolgálja.
A legtöbb magyar településen – és sok külföldi városban – is hasonló a helyzet: zöld programok, közösségi közlekedési járművek és kerékpárok bemutatója, rengeteg étkezési lehetőség nyúlfarknyi, sok esetben egyébként is forgalomcsillapított területen, amit néhol ingyenes utazási lehetőség egészít ki a közösségi közlekedésben. Országos szinten szeptember 22-én 999 forintos napijeggyel lehet majd utazni a helyközi járatokon.
Európában a legbátrabb város Brüsszel, ahol 2003 óta ezen a napon az egész városban tilos az autóhasználat. Kivételt csak a közfeladatot ellátók és a taxik kapnak, illetve azok, akik erre a napra külön engedélyt kérnek – például mert aznap érkeznek haza egy hosszabb útról –, de ők is legfeljebb 30 kilométer/órás sebességgel közlekedhetnek. A város megtelik kerékpározó, gyalogló, görkorcsolyázó emberekkel, sorok állnak a múzeumok előtt, tele vannak a kávéházak, a nagy többség élvezi a nyugalmat, csendet, tisztább levegőt.
Hasonló módon Budapest is lezárhatná az egész várost az autóforgalom elől, vagy első alkalommal akár csak a Hungária körúton belüli városrészt. Párizs a „Párizs lélegzik” program keretében májustól augusztusig minden hónap első vasárnapján lezárja belső négy kerületét, ahol a közösségi közlekedés járművein kívül csak taxik és szállítójárművek közlekedhetnek, legfeljebb 20 kilométer/órás sebességgel. Ha Párizs meg tudja ezt tenni évi négy alkalommal, Budapestnek is képesnek kellene lennie rá legalább évente egyszer.
A valódi autómentes napok ráadásul népszerűek is. A Tiszta városok kampány 2022-es felmérése szerint Brüsszelben 58 százalék, Párizsban 65 százalék támogatná egy heti gyakoriságú autómentes nap bevezetését. Jó eséllyel Budapesten is hasonlóan népszerűek lennének a város jelentős részét magukba foglaló autómentes napok.
