Véres és vértelen forradalom – 1956 és 2026
Idén ünneplik az 1956-os forradalom 70. évfordulóját. A forradalom a magyar történelem egyedülálló eseménye: minden társadalmi réteg részt vett benne, és a mélyen megosztott nemzetet példátlan mértékben egyesítette. A vidék ingyen küldött élelmiszert Budapestre, a fővárosban nyitott ládákban gyűjtöttek pénzt az elesett forradalmárok hozzátartozóinak, és senki sem nyúlt a gyorsan gyűlő kupacokhoz.
1989 óta október 23. központi legitimációs jelentőséggel bír, Nagy Imrét a nemzet szimbolikus hősévé emelték. Az 1956. október 23-i, a Parlament erkélyéről elmondott beszéde kudarcba fulladt: az „Elvtársak!” megszólításra a tömeg visszakiáltott, hogy nem elvtársak. A forradalom ezután nagyrészt nélküle zajlott, és csak a második szovjet bevonulás után nyert ismét politikai jelentőséget azzal, hogy kiállt Magyarország függetlensége mellett.
A történelem átértelmezésének intézményei
A 2026. április 12-i ellenzéki választási győzelem jóval több puszta politikai fordulatnál. A leköszönt rendszer a korrupció mellett a történelem szisztematikus átértelmezésére épült: eszerint a „gonosz Nyugat” 1526-ban és 1956-ban is cserben hagyta az országot, ahogy „Brüsszel” teszi ma. Az új kormány a történelmi hazugságok romhalmazával szembesül, és fel kell számolnia azokat az intézményeket, amelyeket a történelem átírására hoztak létre – a Veritas Intézetet, a Nemzeti Emlékezet Bizottságát, a Magyarságkutató Intézetet, a Kertész Imre Intézetet, a Kommunizmuskutató Intézetet, a XX. Század Intézetet és a RETÖRKI-t. Ezek éves összköltségvetése mintegy 7,7 milliárd forint volt.
Emlékezetpolitika és átírás
A Rákosi-rendszer is óriási összegeket fektetett a történelem átírásába, ám ez 1956-ban csődöt mondott. A mostani átértékelő művek viszont meg sem születtek: az igyekezet a tankönyvek lebutításáig jutott. A Kossuth tér átalakításakor a Nagy Imre-emlékműnek el kellett tűnnie; új helye az egykori Államvédelmi Hatóság székháza elé került, holott Nagy Imre 1953-ban önálló minisztériumként megszüntette az államvédelmet, 1956. október 28-án pedig magát a szervezetet is feloszlatta. 2016-ban a kormány kampányt indított a „Nagy Imre-kultusz” ellen, és Pruck Pál ikonikus fotóját tévesen egy színésznek tulajdonította, a hozzátartozók tiltakozása ellenére.
Orbán 1956-ja és 2026
Orbán Viktor 1989. június 16-án, Nagy Imre újratemetésén lépett reflektorfénybe, a szovjet csapatkivonásról szóló tárgyalások azonban a színfalak mögött már folytak, és a nyilvános követelés megszegte az erről szóló előzetes megállapodást. A Fidesz sokáig antikommunistának és transzatlantinak mutatta magát, 2010 után ez megfordult: a forradalom évfordulóján, 2025-ben elmondott beszédében Brüsszel 22-szer, Ukrajna 16-szor, Oroszország kétszer, Moszkva egyszer sem szerepelt. A kormányközeli média azt a legendát gyártja, hogy a forradalmat ukrán csapatok verték le. A régi rezsim magas rangú szereplői közül többen a Fideszben csináltak karriert.
Összehasonlítás és a 2026-os választás
Formálisan nincs párhuzam 1956 és 2026 között: a leköszönt rendszer nem volt sztálinista terrorállam, de nem is liberális demokrácia. A kapcsolat a geopolitikai nyugati orientációban rejlik. 2010-ben a Fidesz 65 százalékos részvétel mellett a szavazatok mintegy 53 százalékát kapta; 2026-ban a Tisza Párt szintén 53 százalékot szerzett, rekordot jelentő, 79,69 százalékos részvétel mellett. A hatalom több mint 300 helyen módosította a választókerületeket, a szavazatvásárlás rendszere a vidéki térségekben becslések szerint 300 000–600 000 szavazatot garantált. A döntő tényező a rendkívül magas részvétel és a civil társadalom volt: a szavazatvásárlásról szóló tényfeltáró film után választási megfigyelők ezrei szerveződtek meg. A választás előestéjén több mint kétszázezer ember gyűlt össze a Hősök terén, az éjszakán százezrek ünnepeltek az utcákon.
Vér nélküli forradalom
A 2026-os választás vér nélküli forradalom volt: nemcsak egy kormányt, hanem egy rendszert szavaztak le. A Fidesz a Tisza Pártot Brüsszel ügynökének nevezte, Magyar Pétertől a magyarságát is megtagadta, és a választás előtt hamis zászlós akciókat indított. 2026. február 20-án szakértők szimulációs játékban modellezték a kampány kockázatait; szoros eredmény esetén súlyos alkotmányos válságot jósoltak. A valóság felülmúlta ezt: a Tisza Párt 1990 óta a legnagyobb parlamenti többséget szerezte meg. Az eszközök a hatalom rendelkezésére álltak, totális bevetésük azonban nem morális, hanem gyakorlati okok miatt maradt el.
