Az állambiztonsági levéltár iratraktárában kezdte sajtótájékoztatóját Magyar Péter az ügynökakták nyilvánosságra hozásáról
Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának raktárában tartotta sajtótájékoztatóját Magyar Péter miniszterelnök, ahol a beszervezési iratokat őrzik. Vele volt Cseh Gergő Bendegúz, az ÁBTL főigazgatója, Ruff Bálint miniszterelnökséget vezető miniszter, Görög Márta igazságügyi miniszter, Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter, valamint Szondi Vanda kormányszóvivő. Az intézményben jelen volt Melléthei-Barna Márton és Tompa Enikő is.
Magyar Péter szerint az 1990-es rendszerváltás nagy mulasztását próbálják pótolni, mert számos közép-európai országban megtörtént az, ami Magyarországon elmaradt: nem hozták nyilvánosságra a beszervezett hálózati személyek aktáit. A miniszterelnök azt mondta, a mai az első fontos lépés, február 25-én pedig újabb akták válnak megismerhetővé.
A sajtótájékoztató elején Magyar Péter felidézte, hogy hetven évvel ezelőtt verték le a szovjet csapatok a forradalmat, ami után még inkább felpörgött a beszervezések száma. Szerinte az elődeiknek kellett volna nyilvánossá tenniük az aktákat, amikor még a legtöbb áldozat és elkövető élt, és még lehetett volna kérdezni. Hozzátette, nem ítélkezni kell, hanem kérdezni egy-egy adott karton esetén, és mindenki méltósággal kezelje ezt a megkésett rendszerváltást és jóvátételt.
Cseh Gergő Bendegúz arról beszélt, hogy az állambiztonságnál is voltak teljesítménykényszerek, és olyanokat is feltüntettek informátorként, akik sosem írtak jelentést. Az ÁBTL igazgatója szerint nem szabad egy adatbázis-bejegyzés alapján ítélni. „Ha valaki rátalál egy ismerős, egy rokon nevére, inkább kíváncsi legyen és érdeklődő, ne ítélkező” – mondta, hozzátéve, hogy a levéltár sok más forrásból tud segíteni a mélyebb megismerésben.
A Rákosi- és a Kádár-korszakban összesen 150 ezer hálózati személy dolgozott a titkosszolgálatoknak. Cseh Gergő Bendegúz szerint sokakat a családjuk előmenetelének megakadályozásával, egy külföldről rendelt gyógyszer eljutásának megakadályozásával vagy szexuális orientációjuk publikussá tételével zsarolt a titkosszolgálat, így sokan egyszerre voltak áldozatok és elkövetők. Elmondta azt is, hogy 1956-ban jelentős mennyiségű irat odaveszett, 1988–89-ben pedig nagy iratmegsemmisítési hullám volt.
A levéltár november 4-én három irattípust tesz közzé a www.nyitottaktak.hu oldalon, a beszervezési dossziékat 2027. február 25-én hozzák nyilvánosságra. A mágnesszalagokon rögzített hálózati adattár mintegy 55 ezer személy nevét és alapadatait tartalmazza, az 1957 és 1962 között keletkezett beszervezési naplók körülbelül 25 ezer nevet. A 6-os kartonokon a személyazonosító adatok mellett a beszervezők neve, a beszervezés alapja és a hálózati név is szerepel. A mágnesszalagokat a hetvenes évektől a rendszerváltozásig használta a titkosszolgálat, és Angliában gyártották őket.
