Az Orbán-rendszertől elnyomott átvilágítás: A titkos megfigyelések kiszolgáltatottsága
2017. január 1. és 2021. július 30. között a titkos információgyűjtési kérelmek száma drámaian megnövekedett Magyarországon, hiszen összesen 6129 új kérelem érkezett az igazságügyi minisztériumba. Érdekes módon mindegyik esetben megkapták az engedélyt a hatóságoktól, amely naponta átlagosan 3,7 új jóváhagyást jelentett. A HVG által hivatkozott TASZ jogászai javaslatokat is tesznek arra, hogyan lehetne meggátolni a titkos megfigyelések politikai célú kihasználását.
A kormányzás alatt, az Orbán-rendszer 16 éve alatt, a titkos megfigyelések engedélyezésénél csupán 50 kérelmet utasítottak el az összesen 18906 nyújtott kérelemből. A TASZ jogászai kiemelik, hogy ez az engedélyeztetési folyamat a valóságban pusztán egy formalitássá vált. A Minisztérium ez idő alatt 3349 lejárt engedélyt is automatikusan meghosszabbított, amelyet jogszabályok alapján jóváhagyhattak volna.
A titkos megfigyelés elvárásai
Az engedélyezési kérelmek elbírálásakor a minisztérium nem számolt azzal, hogy a megfigyelés során milyen technológiát fognak használni, mert nem voltak tájékoztatva a célszemélyek lehallgatásának módjáról, lakásuk mikrofonnal való megfigyeléséről, vagy a kémprogramok alkalmazásáról, amelyek által minden tőlük származó adatot begyűjthetnek. Ilyen körülmények között a miniszter az addigi megfigyelési eredmények bemutatása nélkül hozta meg döntéseit a kérelmekről.
Az is aggasztó, hogy a minisztérium fogalmazása kifejezetten nem az engedélyezésről szól, hanem arról, hogy „nem éltek az elutasítás jogával”. Az igazságügyi miniszter szerepe nem az elutasítási jog tudatos kihagyása, hanem éppen az, hogy a jogállami keretek között szigorú alapjogi mérlegelések után adja meg az engedélyt, ha az igazolt nemzetbiztonsági érdek indokoltan megnevezésre került.
Rendszer szintű problémák
A titkos megfigyelések engedélyezését az igazságügyi miniszter felelőssége volt, sőt, a vizsgált periódusban gyakran a helyettesítő államtitkár, Völner Pál kezelte a kérelmeket, akinek később bűnvádi eljárás alá került a neve. Demokratikus jogállamokban a titkos megfigyelések engedélyezését független, bírói fórumokra kell bízni, amelyek képesek kontrollálni a szolgálatok kérelmeit.
Továbbá, a jogászok hangsúlyozzák, hogy a bíróknak is tudniuk kell, milyen technológiákkal milyen adatokhoz férhet hozzá a titkosszolgálat, és hogy ez milyen mértékben zavarja a magánélet védelmét. Ezen felül vizsgálniuk kell, valóban fennáll-e a bírósági okok alapján hivatkozott érdek, amely megindokolja a megfigyelést.
A megfigyelés nyilvánosságra hozatala
A TASZ jogászai javasolják, hogy a megfigyelés lezárultával az érintett személyt értesítsék a megfigyelés tényéről, hogy így ezt a beavatkozást legalább utólagosan ellenőrizhesse. Jelenlegi helyzetben a megfigyeltek csupán véletlenül értesülhetnek arról, hogy megfigyelés alatt álltak. Bár kérhetnek megismerési engedélyt, ezt csak akkor bírálják el, ha előre meg tudják határozni a vonatkozó nyilvántartás iktatószámát, amely az úgynevezett „nemzetbiztonsági szervek műveleti nyilvántartásának átvilágíthatatlansága” miatt a válaszadás elutasításával járhat. 2021-ben 106 megismerési engedélykérelmet nyújtottak be az Alkotmányvédelmi Hivatalhoz, mindegyik elutasításra került.
A TASZ jogászai szerint elengedhetetlen, hogy a titkos megfigyeléseket a jövőben alaposabban ellenőrizzék, és azok ne maradhassanak végtelen ideig ismeretlenek az érintettek számára. A titkos megfigyelés lezárásakor haladéktalan tájékoztatást kell adni az érintettnek a megfigyelés tényéről, időtartamáról, az alkalmazott technológiákról és az engedélyezésének alapját képező indokokról.
