Új alkotmánybíró a poszton: Sonnevend Pál választása az Országgyűlés által
Az Országgyűlés 2026. július 27-i ülésén titkos szavazással alkotmánybíróvá választotta Sonnevend Pált, az ELTE ÁJK tanszékvezetőjét, korábbi dékánt. A választás során 138 igen és 6 ellen szavazatot kapott, így kilenc évre biztosította helyét az Alkotmánybíróságon. Az alkotmánybírói posztra szükség volt, mivel Hende Csaba, az előző alkotmánybíró már nem tölthette be ezt a pozíciót a 17. alkotmánymódosítás következtében, amely megtiltja számára a országgyűlési választásokon való indulást, ami előfeltétele az alkotmánybírói tisztségnek. Emellett az Alkotmánybíróság tagjai közül többeknek is el kell hagyniuk a testületet, mivel elérték a 70. életévüket.
Sonnevend Pál szakmai háttere
Sonnevend Pál alkotmány- és nemzetközi jogász, aki korábban Sólyom László mellett dolgozott az Alkotmánybíróságon, valamint tanácsadója volt Mádl Ferencnek és Sólyom Lászlónak. Tevékenysége során számos fontos ügyet képviselt, többek között a hágai Nemzetközi Bíróság, az Emberi Jogok Európai Bírósága és az Európai Unió Bírósága előtt. A Tisza-frakció véleménye szerint tudományos munkássága az emberi jogok, a nemzetközi jog és a jogállamiság területeire fókuszál, ami jól illeszkedik az alkotmánybírói feladatkörhöz.
A politikai környezet és a jelölések kritikai áttekintése
A Mi Hazánk Mozgalom Schiffer Andrást jelölte Sonnevend Pál ellenkezőjeként, ám az ő politikai kapcsolatai különösen megosztóak, mivel jó viszonyt ápol a magyar szélsőjobbal. Az új alkotmánybírók megválasztásában a Fidesz nem kíván részt venni, mivel véleményük szerint Hende Csaba alkotmánybírói megbízatása illegitim, ami alkotmányellenes jogszabályokra vezethető vissza. A párt kifejezte, hogy az újonnan választott alkotmánybíró „nyilvánvalóan illegitim” lesz.
Az új alkotmánybíró elképzelései és céljai
Sonnevend Pál a bizottsági meghallgatásán hangsúlyozta, hogy azért fogadta el a jelölést, mert lehetőséget lát az Alkotmánybíróságba vetett bizalom helyreállítására, valamint arra, hogy a magyar Alkotmánybíróság visszatérjen az európai alkotmánybíróságok közösségébe. Megfogalmazta, hogy a jó alkotmánybíró független, pártatlan, és alázattal viseltetik a feladat iránt. Hozzátette, hogy az Alkotmánybíróság döntéseit nem szabad politikai nyomás alapján hozni.
