Magyarország lakhatási válságának főbb aspektusai
Hazánk otthonai a gazdagság külsőségei mögött rejtett szegénységet takarnak. A lakhatási válság nem csupán a magas árakról, hanem komplex, rendszerszintű problémákról szól, amelyek megoldásához sok pénz nem szükséges. Az alábbiakban öt kulcsfontosságú szempontot ismertetünk a hazai lakhatási helyzetről.
1. A válság sokkal mélyebb
A lakhatási válság nem csupán a drága ingatlanok kérdése. Szemző Hanna, a Városkutatás Kft. ügyvezető igazgatója elmondta, hogy sok ember számára a stabil, megfizethető lakhatás biztosítása komoly kihívást jelent. A válság megnyilvánulása lehet a magas ár, de ugyanúgy a rossz minőségű vagy nem megfelelő méretű lakások kérdése is, amelyektől a népesség bizonyos szegmensei elzárva maradnak.
A magánbérleti szektor helyzete különösen aggasztó. Magyarországon a bérleti piac teljesen rendezetlen, ami mind a bérlőket, mind a bérbeadókat kiszolgáltatott helyzetbe kényszeríti. Itt a stabilitás olyannyira hiányzik, hogy a bérlők gyakran egy-két hónapon belül kirakhatóak a lakásukból.
2. Jövedelmek és lakásárak összefonódása
Balogh László, az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője készített figyelemre méltó megfigyelést: a lakásárak 96%-ban a jövedelmekhez kapcsolódnak. Ahogy a jövedelmek emelkednek, úgy a lakásárak is növekedni fognak. Ha valaki több pénzt keres, az nem feltétlenül jelenti azt, hogy belvárosi lakásokban tud nézelődni, de a magasabb jövedelem magasabb hitelt is eredményezhet, így a vevői pozíciójukat is erősíti. Ez a rendszer folyamatos ritmusban mozgatja az ingatlanpiacot.
3. Az Otthon Start Program hatása
A legutóbbi piaci dinamikákat illetően Balogh megemlíti az Otthon Start Programot, amely jelentős változást hozott a keresletben. 2025 elején tapasztalt egy erős keresleti hullámot, amely a prémium állampapírokból kiszálló befektetők okoztak. Az Otthon Start Program nélkül a szektor hangulata egészen más lenne, és a beruházási kedv is gyengébb lenne.
A program bevezetése után a kereslet jelentős növekedést mutatott, különösen a nagyobb városokban, ahol kirívó keresletnövekedést tapasztaltak. Az állami támogatások szoros határidőket szabtak a fejlesztéseknek, ami tömeges keresletnövekedést vonzott.
4. Szabályozási változtatások szükségessége
Boros Tamás, az Egyensúly Intézet igazgatója hangsúlyozta, hogy a lakhatási problémák megoldása nem igényel ezermilliárdokat. Sokkal inkább a szabályozási szabályok átalakítása hozna érdemi változást a piacon. Magyarország sok esetben a meglévő üres lakások problémájával küzd. A 2022-es népszámlálás adatai szerint körülbelül 570 ezer lakás áll üresen, ezek közül 170 ezer Budapesten található.
Boros szerint az államnak érdemes lenne kihasználni a piacon rejlő lehetőségeket, mivel ezzel nemcsak a lakhatási problémák egy részét oldaná meg, hanem bevételhez is juthatna.
5. Választási lehetőségek a lakhatás terén
Filippov Gábor, a kutatási igazgató szerint a megoldás kulcsa a magánbérleti piac szabályozásának rendezésében, valamint egy hosszú távú energetikai fejlesztési programban rejlik. Az új lakhatási modell az átjárhatóság és a mobilitás biztosításán alapulna, amely elengedhetetlen lenne a fiatalok számára, akik jobb munkalehetőségeket keresnek a városokban.
Végső soron a lakáspolitika legfontosabb célja, hogy mindenki számára lehetőséget biztosítson a lakhatás terén; lehetővé téve ezzel a házak eladását és új, minőségi lakások vásárlását vagy a meglévők felújítását. Magyarország ugyanis házban gazdag, készpénzben viszont szegény ország, ami alapvetően igényelte a reformokat a lakhatási piacon.
A teljes adás visszanézhető a Telex weboldalán.
Forrás: telex.hu/gazdasag/2025/11/18/magyarorszag-jovo-idoben-lakhatasi-valsag
