A kulturális költségvetés körüli vita: az értelmiség szerint alig látszik a kormányváltás
A Tisza-kormány 2027-es költségvetési tervezete a kulturális intézményrendszer számára komoly ellenkezést váltott ki a kulturális élet szereplői körében. A bírálatok szerint a tervezet lényegében változatlanul hagyná a korábbi időszak kulturális csúcsintézményeinek finanszírozását, miközben több, korábban alulfinanszírozott szervezet forrásai csökkennének.
A tervezet alapján a Magyar Művészeti Akadémia büdzséje az idei 13,98 milliárd forintról jövőre 14,39 milliárd forintra növekedne. Ezzel szemben a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia támogatása az idei 37,2 millió forintról 35,7 millió forintra csökkenne. A Nemzeti Kulturális Alap pályázati támogatásokra fordítható összege az idei 12,31 milliárd forint helyett jövőre 7,51 milliárd forint lenne, ami közel 40 százalékos csökkenést jelent.
Tompa Andrea író, a SZIMA tagja élesen bírálta az arányokat. Szerinte ha az adatok igazak, akkor nem történt rendszerváltás, és pontosan ugyanaz a helyzet, mint korábban. A tervezetet elsőként elemző kulturális portál nyomán számos további író, művész és értelmiségi fejezte ki felháborodását, köztük Parti Nagy Lajos, Simon Márton, Závada Pál és Rainer M. János. Utóbbi azt kifogásolta, hogy az emlékezetpolitikai intézmények, így a Magyarságkutató Intézet, a Veritas Történetkutató Intézet és a Kopp Mária Intézet együttes támogatása továbbra is mintegy 7,4 milliárd forint marad.
Tarr Zoltán kommunikációért és kultúráért felelős miniszter a Parlament folyosóján azt mondta, a kulturális élet szereplőit nem érhette váratlanul a finanszírozási rész, mivel ezeknek az intézményeknek a költségvetését alkotmányos szervek szabályozzák, és „jogállamban élünk”. A tárca közleménye szerint a 2027-es tervezet csak átmeneti, és részben a korábbi intézményi és finanszírozási rendszert tükrözi, ami nem jelenti a korábbi rendszer változatlan fenntartását.
Magyar Péter miniszterelnök a parlamentben azt ígérte, módosítani fogják a kulturális ágazat költségvetési tervét, megszüntetve az aránytalanságokat. Szerinte a benyújtott tervezet egy átalakítás közepén készült, amely még nem öltött jogi formát. Több mint egy tucat kulturális intézményben zajlik átvilágítás, amelynek eredménye a jövő évi költségvetésen is meg fog látszani.
Több szakmai szervezet, köztük a Magyar Színházi Társaság, a Független Előadó-művészeti Szövetség, a SZIMA és a Szépírók Társasága közös nyilatkozatban fordult Tarr Zoltánhoz, és Tarr három művészeti tanácsadó testülete is egyetértett annak tartalmával. A nyilatkozat szerint a kulturális költségvetésben alig van nyoma a kormányváltásnak, számos intézmény működési feltételei bizonytalanok, nem láthatók a kulturális dolgozók helyzetének rendezéséhez szükséges források, és hiányzik a kiszámíthatóság.
Az MMA költségvetési tételének növekedését Tarr azzal indokolta, hogy abból fedezik a közgyűjteményi dolgozók bérrendezését és több járadékkifizetést is, valamint az MMA-hoz tartozó intézmények, köztük a Műcsarnok, a Pesti Vigadó és a Magyar Építészeti Múzeum működését. Az MMA köztestületként működik, átalakítása csak Alaptörvény-módosítással valósítható meg. A minisztérium szerint az előirányzat növekedése önmagában nem jelenti az akadémia saját működési támogatásának növekedését.
