Kedden ismét szavaz a parlament a legfőbbügyész-jelöltről
Az Országgyűlés keddi ülésén ismét szavaz a legfőbbügyész-jelöltről, miután az államfő első jelöltje, a Legfőbb Ügyészség osztályvezető ügyésze nem kapta meg a képviselők kétharmadának támogatását. Az államfő október közepén új jelöltet javasolt a Legfőbb Ügyészség élére, a korábban nyugdíjba vonult volt Vas megyei főügyészhelyettest. A Tisza-frakció támogatja a jelölt megválasztását – jelentette be hétfőn Magyar Péter miniszterelnök.
A keddi ülés 9 órakor a magyar tudomány ünnepére történő emlékezéssel kezdődik, majd a miniszterelnök felszólalása és a napirend előtti felszólalások után határozathozatalok következnek. A képviselők szavazhatnak a Magyar Nemzeti Bank 2025-ös üzleti jelentésének és beszámolójának elfogadásáról, valamint zárószavazás lesz a közvagyon védelmét és a közbizalom helyreállítását szolgáló intézkedésekről szóló törvénycsomagról, amelynek célja, hogy az országgyűlési képviselők, a politikai vezetők és a közigazgatási államtitkárok vagyongyarapodása összhangban álljon az adózott jövedelmükkel.
Az ülésen dönthetnek a pénzmosás megelőzését és egyes zártkörű tőkealapokat érintő szabályozási területek módosításáról szóló előterjesztésről, amely az érintett tőkealapok tényleges tulajdonosainak megismerhetőségét biztosítaná. Szavazhatnak december 24-ének munkaszüneti nappá nyilvánításáról, a környezet védelmének általános szabályairól szóló törvény módosításáról, valamint a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló, továbbá a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az egyes magánjogi nyilvántartásokat érintő törvények módosításáról.
Határozathozatal lehet a két közmédiacéggel kapcsolatos előterjesztésről is: a Magyar Rádió és Televízió Nonprofit Zrt. alapító okiratának elfogadásáról és az átalakuláshoz kapcsolódó intézkedésekről, valamint a Magyar Távirati Iroda Nonprofit Zrt. létrehozásáról és alapító okiratának elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslatról.
A parlament dönthet arról, hogy a jelenleg működő ötből négy – a gyermekvédelemmel, a kegyelmi üggyel, a spontán privatizációval és a Magyar Nemzeti Bank működésével kapcsolatos – vizsgálóbizottság jelentéstételi határidejét december 31-ről 2027. június 15-re módosítja. A végrehajtási visszaéléseket feltáró vizsgálóbizottság jelentéstételi határideje változatlanul december 31. marad. A Tisza képviselői új vizsgálóbizottságot is létrehoznának a felzárkóztatási források visszaéléseinek feltárására, amely a 2004 és 2026 közötti társadalmi felzárkóztatási és esélyteremtési célú magyar és európai uniós támogatásokat vizsgálná át.
Személyi döntések is várhatók: a parlament először a Független Közmédia Testület új tagját választhatja meg, majd titkos szavazáson dönthet a legfőbbügyész-jelöltről. A közszolgálati média működésének felügyeletét ellátó közmédia-testület kilenc tagjából eddig hatot választottak meg, a kormányoldal és a szakmai szervezetek 3-3 jelöltjét. Kedden a KDNP jelöltjéről, egy televíziós szakemberről dönthetnek.
Kivételes eljárásban tárgyalja, ezért a vita után dönthet a parlament a zártkörű kockázati és magántőkealapok szabályozásán is változtató, az államhoz kapcsolódó vagyon és az állami hátterű finanszírozás védelmét és megerősítését szolgáló törvénymódosításról. Általános vitát tartanak a sport területén működő szervezetekben való részvétellel kapcsolatos összeférhetetlenségi szabályokról szóló törvényjavaslatról, amely szerint az ötszáz fő feletti sportszervezeteknél tilos lehet bizonyos közjogi, politikai, kormányzati és állami gazdasági tisztségek sportágazati vezetői tisztségekkel való egyidejű betöltése.
Több adózással kapcsolatos előterjesztés is napirenden szerepel. Együttes általános vitát tartanak a kisadózó egyéni vállalkozók tételes adójáról, valamint a családokat érintő kedvezmények átalakítását és az adójóváírás bevezetését érintő törvényjavaslatokról. Az adójóváírás bevezetésével kapcsolatos javaslat tartalmazza a családi pótlék jövő évi megduplázásával és az anyák kedvezményével kapcsolatos rendelkezéseket, valamint bevezeti az adójóváírás intézményét, amely a bér számított adóját csökkenti, mértéke a minimálbért meg nem haladó bér esetén a bér 6 százaléka.
A parlament tárgyalja a vagyonadóról szóló törvényjavaslatot is, amely az egymilliárd forintot meghaladó vagyont terhelné: az adóalap 100 milliárd forintot meg nem haladó részére 1 százalékos, az ezt meghaladó részére 1,5 százalékos adókulcs vonatkozhat a jövőben. Együttes általános vita lesz az Európai Unió irányítása alatt végrehajtott balkáni katonai békefenntartó műveletben való magyar katonai szerepvállalásról szóló kormányhatározat módosításáról, valamint az annak elfogadását javasló honvédelmi bizottsági előterjesztésről. A beszámoló szerint a honvédelmi miniszter a hazai készenlétben levő erők engedélyezett létszámának 150-ről 300 főre emeléséről számolt be.
