Az Aranykonvoj-ügy: Felhívás a Legfőbb Ügyész lemondására
Dr. Horváth Lóránt Ügyvédi Iroda, amely az ukrán pénzszállítók képviseletét látja el, közleményt adott ki, amelyben sürgeti dr. Nagy Gábor Bálint legfőbb ügyész lemondását. Az indoklás szerint az Aranykonvoj-ügyben történt fejlemények miatt a legfőbb ügyész hivatali pozíciója tarthatatlanná vált. Az ügyvédi iroda hangsúlyozza, hogy a Legfőbb Ügyészség függetlenségébe vetett közbizalmat helyre kell állítani, ezért elengedhetetlen a legfőbb ügyész lépése, hogy biztosítsa a teljes és átlátható kivizsgálást, valamint az elkövetők felelősségre vonását.
A felhívás a hírekre reagálva érkezett, amelyek arról tudósítottak, hogy Orbán Viktor miniszterelnök döntése értelmében le kellett csapni az ukrán szállítmányra, és hogy az akció időpontja is a kormányzattól érkezett. Orbán Viktor, március 4-én a Rónai Egon műsorban, kifejtette Magyarország aggodalmát az Ukrajnával kapcsolatos biztonsági és pénzügyi folyamatokkal kapcsolatban, hangsúlyozva, hogy a kormány figyelemmel kíséri azokat a pénzügyi tranzakciókat, amelyek terrorista csoportok finanszírozásával kapcsolatosak lehetnek. Az ügyvédi iroda szerint már a megismert iratok és információk alapján is politikai megrendelésre készült a támadás előkészítése, amelyet három szerv hajtott végre.
Az említett három szerv között szerepel az Alkotmányvédelmi Hivatal, amelyet dr. Bárdos Szabolcs főigazgató vezet, a Legfőbb Ügyészség, amelynek élén dr. Nagy Gábor Bálint áll, és a Terrorelhárítási Központ, amelynek korábbi vezetője Hajdú János volt. Az ügyvédi iroda szerint dr. Nagy Gábor Bálint politikai befolyása kulcsfontosságú volt az ukrán értékszállítmány ügyének kezelésében, személyes felelőssége pedig felmerül az ügy előkészítése és a választásokig tartó felügyelet miatt.
Az ügyvédi iroda megjegyzi, hogy a Legfőbb Ügyészség volt az egyetlen szerv, amely megakadályozhatta volna ezt a súlyosan törvénysértő politikai kampányakciót. Hangsúlyozzák, hogy a feljelentést az Alkotmányvédelmi Hivatal tette március 5-én, a megtorlás reggelén, és hogy a Legfőbb Ügyészség nyomozó hatóságként a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt jelölte ki, mellékletek nélkül, melyek az alapos gyanúra alapozó bizonyítékokat hiányolták.
Az ügyvédi iroda feltételezi, hogy a bűncselekmény elkövetését nem támasztotta alá megfelelően a feljelentés melléklete, amelynek hiányában a nyomozás elrendelése nem indokolt. Hangsúlyozzák, hogy a kényszerítő intézkedések, amelyekkel az ukrán állampolgárokkal szemben éltek, egyértelműen jogellenesek voltak. Ezen jogsértések vizsgálatát azonban a nyomozati adatok hiányosságai miatt nehézkesnek tartják.
Az Alkotmányvédelmi Hivatal kezdte meg a kihallgatásokat, de az eljáró kihallgatók kiléte ismeretlen, és a kihallgatások tartalmáról nem készült jegyzőkönyv, csupán a tanúk vallomásai révén lehetett a történéseket rekonstruálni. Az ügyvédi iroda értesülései szerint a Legfőbb Ügyészség aktívan próbálja befolyásolni a folyamatban lévő nyomozásokat.
A Terrorelhárítási Központ kommandósai március 5-én fogtak el hét ukrán állampolgárt, akiknek a furgonjaiban több mint 27 milliárd forint értékű arany és valuta volt. Az ügyészség állítása szerint egy feljelentés nyomán léptek így, azonban az ukrán pénzszállítók ügyvédje szerint a rajtaütés során a TEK kommandósai voltak csak jelen, míg a Nemzeti Adó- és Vámhivatal eljárása később indult.
Az ukrán pénzszállítók ügyvédje és az Oschadbank jogásza, valamint az osztrák Raiffeisen bank képviselője azt állítja, hogy a szállítmány teljesen szabályszerűen és a megszokottak szerint történt. Ennek ellenére az Orbán-kormány propagandája azt tűzte ki célul, hogy pénzmosás történt, és hogy a Tisza Párt finanszírozásában is szerepet játszott a szóban forgó pénz, azonban erre semmilyen bizonyítékot nem mutattak be. Március 10-én rendelet is született, amely rögzítette, hogy a helyszínen nem volt tisztázható az ukrán pénzszállítók autóiban lefoglalt vagyon jogcíme.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök május elején bejelentette, hogy Ukrajna visszakapta a Magyarországon lefoglalt pénzszállítmányt, és köszönetet mondott a magyar kormánynak a „konstruktív hozzáállásért”. Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter hangsúlyozta, hogy a pénzszállítmány visszaadása az új kormány konstruktív hozzáállását is jelzi.
