Új Periódus a Tisza-Kormány Költségvetésében: 63 Milliárd Forintos Szociális Intézkedések
Kedd délután jelentős eseménynek adtak otthont a Pénzügyminisztériumban, ahol Kármán András pénzügyminiszter, Barabás Gyula, az államháztartásért felelős államtitkár, valamint Tardos Gergely, az Államadósság Kezelő Központ vezérigazgatója részletes háttérbeszélgetést folytattak a 2026-os költségvetés tervezett módosításáról. A tervezet a közeljövőben benyújtásra kerül az Országgyűlésnek, és Kármán szerint új mérföldkövet jelöl a korábbi kormány költségvetésének és költéseinek felülvizsgálatában.
Az új költségvetés tervezett módosítása szimbolikus jelentőséggel bír a Tisza-kormány számára; a céljuk az, hogy átláthatóbbá tegyék az állam gazdálkodását, valamint megerősítsék az elszámoltathatóságot. Kármán hangsúlyozta, hogy „valósághoz igazítják a számokat”, ami célzottan a hazai közvéleményt és a piacokat is szolgálja.
Az új, 63 milliárd forintos szociális intézkedések bevezetése mellett a költségvetést érintik a korábban bejelentett hiánycélok is, amelyeket nem kívánnak megváltoztatni. Az államháztartás hiányának alakulását figyelembe véve a kormány két jelentős kiadással számol: az egyik a szociális intézkedésekhez kapcsolódik, míg a másik az aszály és energiaszűkével kapcsolatos 500 milliárd forintos Havária Alap.
A költségvetés tervezetét előkészítő intézkedések keretében a kormány már körülbelül 400 milliárd forintos megtakarítást ért el, amit több tényező, például a kormánytagok és képviselők fizetéscsökkentése, valamint a mohácsi Duna-híd építési költségeinek mérséklése révén valósítottak meg. Továbbá a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetésének is jelentős szerepe volt a kiadások csökkentésében. Kármán kiemelte, hogy a rendkívül pazarló kiadások megszorításával további 300 milliárd forintos megtakarítás képezhető az állam számára.
Barabás Gyula részletesen bemutatta a költségvetés módosításának részletes terveit. Szerinte a valósághoz igazodó költségvetést csak olyan gazdasági pályára lehet alapozni, amely a valós körülményeket tükrözi, és jelenleg ez 2 százalék körüli növekedést mutat. Emellett kedvező jeleket tapasztalnak a fogyasztás növekedésében, valamint a beruházások és ipari export terén is.
A költségvetési javaslat magában foglalja az EU-s Helyreállítási Alapból (RRF) származó 10 milliárd eurós forrást, amelyből 6,5 milliárd euró támogatás, 3,5 milliárd euró pedig hitel formájában érkezik. A várakozások szerint e források a költségvetési hiányt 0,5 százalékkal csökkentik. Emellett Barabás megjegyezte, hogy az ország jelenleg klíma- és energiaválsággal néz szembe, és a költségvetés keretében létrehozott 500 milliárd forintos Havária Alap célja e krízisek kezelésének megerősítése.
Az előző kormány által elhalasztott infrastrukturális beruházásokat sürgősen pótolni kell, így a Havária Alap egy tartalék alapként működik, amely lehetővé teszi, hogy a kormány a kiadásokat rugalmasabban kezelje, csökkentve ezzel az éves hiányt. A Paks leállítása például havonta 50-95 milliárd forint plusz költséget jelentetett a költségvetés számára, azonban a gazdasági növekedésre gyakorolt hatása minimális volt.
Az eddigi válaszlépések során 400 milliárd forintra rúgó megtakarítást értek el a Pénzügyminisztériumban. Ezen összeg jelentős hányada az államigazgatás kiadásainak csökkentéséből származik, mivel a választások előtti időszakban drasztikusan megnövekedtek a költségek, például az előző kormány választási osztogatásai miatt.
A Tisza-kormány az év hátralévő részében 1260 milliárd forint költségével tervez, ami megfelel az elmúlt két év azonos időszakának átlagos kiadási szintjének.
A tervezetben szereplő új költségvetésnél a szociális intézkedések 0,1 százalékkal, a tervezett adóbevétel elmaradása további 0,1 százalékkal, míg a Havária Alap 0,5 százalékkal növelheti a hiányt. A túlárazások megszüntetése 0,4, míg a felelős gazdálkodás 0,3 százalékkal csökkentheti a hiányt. A GDP-arányos államadósság várhatóan 2025-ről 74,9 százalékról 77,5 százalékra nő. Az államadósság kezelésével foglalkozó Tardos Gergely optimista képet festett a hazai állampapírpiacról, ahol alacsonyan maradtak a felárak, és a lakossági állampapír-állomány folyamatosan bővül.
