Kormányzati trükk az uniós források megmentésére
Orbán Viktor miniszterelnök nemrégiben a brüsszeli Európai Tanács csúcstalálkozóján értekezett a sajtó képviselőivel, ahol kiderült, hogy a kormány jogi kiskapu segítségével próbálja megmenteni a helyreállítási alapból (RRF) jogállamisági és korrupciós problémák miatt zárolt források egy jelentős részét. Az elgondolás szerint a Magyar Fejlesztési Bank tőkeemelésére csoportosítanák át a 1600 milliárd forintnyi pénzt, amely így „teljesített projektnek” minősülne. Ez a húzás lengyel példákon alapul, ám a lengyel kiskapuk használatával először reformokat kellett végrehajtani.
Fontos megjegyezni, hogy a kérelem elfogadásához az Európai Bizottság jóváhagyása szükséges, és csak akkor lehetne igénybe venni a pénzeket, ha a kormány teljesíti a hátralévő „szupermérföldköveket”. Ezek közé tartoznak a korrupcióellenes intézkedések, a közbeszerzési verseny és az átláthatóság erősítése. Jelenleg azonban a Fidesz nem mutatott különösebb hajlandóságot e kérdések megoldására, de lehetséges, hogy a következő választások után változik a helyzet. A Tisza Pártnak ráadásul kulcsfontosságú ígérete az uniós pénzek „hazahozatala”, amely újabb motivációt jelenthet a kormány számára.
Újabb uniós források veszélyben
A közelmúltban felmerült, hogy további uniós források, pontosabban hitelek is veszélybe kerülhetnek. A 17,4 milliárd eurós (6700 milliárd forintos) védelmi hitel, más néven SAFE, a jogállamisági feltételességi eljárás hatálya alá kerülhet. Az Európai Bizottság költségvetési és csalás elleni biztosa a Parlamentben elmondta, hogy a magyar kormány által igényelt forrás kifizetése így még bizonytalanabbá válhat.
Mit várhatunk? Az uniós biztosok jelenleg elemzik a hitel igénylésére vonatkozó terveket, és januárban derülhetnek ki újabb részletek.
Befagyasztott uniós támogatások
Az év végén Magyarország újabb egymilliárd eurónyi befagyasztott uniós támogatást veszíthet el az úgynevezett n+2 szabály alapján. Ez a szabály azt mondja, hogy a lekötött, de két éven belül fel nem használt uniós források végleg eltűnnek. 2023-ban Magyarország számos olyan fejlesztési programot hirdetett, amelyek befagyasztott uniós forrásokat érintenek. Mivel a jogállamisági eljárás még mindig folyamatban van, ezeket a forrásokat a magyar állam 2023-ban is elveszítheti, ahogy azt az Európai Bizottság egy korábbi nyilatkozata megerősítette.
Migrációs paktum és büntetések
Nemrég Orbán Viktor bejelentette, hogy Magyarország nem fogadja el a legújabb uniós migrációs paktumot. Ezzel összefüggésben a miniszterelnök egy tavalyi uniós szabályra hivatkozott, amely alapján a migrációs nyomás alatt álló országok segítséget kapnak a többi tagállamtól. Hangsúlyozta, hogy a szabály be nem tartásával a kormány bírságot kockáztat, amelyet az uniós forrásokból vonnának le.
A témával kapcsolatos EU Bíróságának 2024-es ítélete szerint Magyarország jelenleg napi egymillió eurónyi büntetést kellene, hogy fizessen, azonban ezt a kormány nem teljesíti, így a bírság fokozatosan, kamatokkal együtt kerül levonásra a jövőbeni kifizetésekből. A büntetést olyan ügyek idézték elő, amikor a magyar hatóságok nem bírálták el az egyes menedékkérelmeket, amiért a magyar állam nyáron pert indított a bíróság ellen.
