Felfokozott érdeklődés a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal elnöki pozíciójára
A pályázati időszak lezárult, és a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) elnöki tisztségére összesen 96, míg az elnökhelyettesi pozíciókra 68 pályázat érkezett be. Ezt Hantosi István, az Országgyűlés Igazságügyi és Alkotmányügyi Bizottságának elnöke jelentette be.
A pályázatok értékelésének folyamata hétfőn kezdetét veszi, az augusztus 24-én kezdődő héten pedig sor kerül a pályázók kiválasztására és személyes meghallgatására. A Bizottság zárt ülés keretein belül dönt a meghallgatásra hivatalosított pályázókról. A legmagasabb pontszámot elérő három pályázó kap lehetőséget a bemutatkozásra, emellett a képviselőcsoportok is javasolhatnak egy-egy további jelöltet.
A személyes meghallgatások várhatóan augusztus 25-26-án zajlanak, szükség esetén augusztus 27-én is folytatódhatnak. A meghallgatást alapvetően nyilvános ülés keretein belül tartják, ahol a civil szervezetek képviselői is részt vehetnek. Azonban a Bizottság hozhat döntést arról is, hogy a pályázói személyes adatokat megvédje, ekkor zárt ülésre kerül sor.
A Bizottság augusztus 27-én vagy 28-án dönt a javasolt személyekről, ezt követően az Országgyűlés elé terjeszti a döntését. Az NVVH elnökének és elnökhelyetteseinek megválasztása titkos szavazással történik az Országgyűlésben.
Egy új hivatal születése
A közlemény hangsúlyozza, hogy az NVVH önálló intézményként működik majd, kizárólag a jogszabályoknak alárendelve. Fő feladatai közé tartozik a közvagyon védelme, a jogellenesen elidegenített javak felkutatása és a közvagyonnal kapcsolatos visszaélések feltárása. A hivatal tevékenysége szoros együttműködést igényel az igazságszolgáltatással, különösen a közvagyon védelmét szolgáló ügyekben.
Hantosi István korábban arra is felhívta a figyelmet, hogy a miniszterelnöknek nincs vétójoga az NVVH elnökének kiválasztásában, s hogy jelenleg nincs konkrét jelölt a posztra. Az új hivatal megalakulása új lehetőségeket teremt a közpénzek védelmében; lehetőséget ad arra, hogy a közpénzügyi ügyek egyes aspektusait a hivatal maga kezdeményezze, ezzel eltávolítva a politikai befolyást az ügyészség tevékenységéből.
A hivatal működése során négy alelnököt is választanak. Az alelnöki tisztségek betöltésére szigorú feltételek vonatkoznak: a nyomozati elnökhelyettes, a vádemelésért felelős alelnök és a fellebbviteli elnökhelyettes pozícióira kizárólag gyakorló ügyészek jelentkezhetnek, míg a közpénzügyi elnökhelyettes legalább tizenöt éves tapasztalattal kell rendelkezzen a vonatkozó területen. E feltételek jelentősen leszűkítik a lehetséges jelöltek körét, amelyhez még szigorú összeférhetetlenségi szabályoknak is meg kell felelniük az érintetteknek.
