A paksi fenékküszöb tervei és jövője
A Pakson épülő dunai fenékküszöb a helyi energiaellátási vészhelyzetre gyors megoldást nyújt. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszékének vezetője, Baranya Sándor, az egyetem közleménye szerint rámutatott, hogy a projekt fenntarthatóságát hosszú távon is vizsgálni szükséges. A kutató azt hangsúlyozta, hogy a fenékküszöb kialakításának átértékelése elkerülhetetlen, különösen akkor, ha a hűtővízszivattyúk szívócsonkjait mélyebbre helyezik.
Baranya Sándor véleménye szerint a paksi atomerőmű üzemidő-hosszabbítása és a Paks II projekt esetében évtizedes távlatban kell tervezni, figyelembe véve a Duna medrének mélyülését is, amely jelentős hatással bír a jelenlegi helyzetre.
A jelenleg épülő fenékküszöb magassága nem egységes; az erőmű felőli oldalon egy méterrel alacsonyabb, mint a másik felén. Ezt a megoldást a hajózási útvonal miatt alakították ki, ami miatt a vízfolyás a küszöb után felgyorsul, és ez potenciálisan fokozhatja a meder erózióját. A kutatók azonban kőszórásokkal próbálják ezt a folyamatot visszafogni.
A BME tanszéke már számos folyószabályozási és vízépítési projektben részt vett, ilyen például a Mosoni-Duna torkolatánál végzett vízszintszabályozó hatásvizsgálat. A kutatók emellett folyó-helyreállítási intézkedések kidolgozásával is foglalkoznak, és a teljes magyarországi Duna-szakasz hidrodinamikai modellezését elvégezték, hogy feltérképezzék a tervezett folyószabályozási beavatkozások hatásait.
