A Swietelsky nyerte a Budapest–Győr–Bécs vasúti fővonal átépítésére kiírt tendert
Örömmel jelentette be Vitézy Dávid, közlekedési és beruházási miniszter, hogy sikeresen lezárult a tender a Budapest–Győr–Bécs vasúti fővonal Almásfüzitő és Komárom közötti szakaszának átépítésére. A projekt a Baross Gábor Vasútfejlesztési Terv keretében valósul meg, finanszírozását az Európai Unió Kohéziós Alapja biztosítja. Az ajánlatok közül a legjobb, nettó 36,3 milliárd forintos ajánlatot a Swietelsky tette.
A fejlesztés célja a vasúti közlekedés hatékonyságának növelése, a menetrendi stabilitás javítása, valamint a biztonság és az utasok komfortérzetének fokozása nemcsak Ausztria irányába, hanem Győr és a Nyugat-Dunántúl térségében is. A szerződés aláírása hamarosan bekövetkezik, és a munkálatok tervezett befejezési határideje 2030.
A beruházás keretében a jelenleg 120 km/h sebességkorlátozással működő 13,6 kilométeres szakaszt teljesen újjáépítik. Az új pálya váltófűtéssel lesz ellátva, míg Szőny megállóhelyen 1600 méteres ívkorrekciót végeznek, lehetővé téve a vonatok számára a 160 km/h-s sebesség elérését.
Az 1-es főút vasúti átjáróját közúti felüljáróval váltják ki Szőny közelében, és három kisebb útátjáró megszüntetésére is sor kerül. Az új összekötő út és gyalogos-kerékpáros aluljáró mellett az almásfüzitői temetőnél és a szőnyi Stadion útnál is új létesítményeket alakítanak ki.
A projekt részeként Almásfüzitő-felső állomáson és Szőny megállóhelyen magasperonokat építenek, hogy a ki- és beszállás kényelmes és akadálymentes legyen. Almásfüzitő-felsőn peronaluljárót, Szőnyben pedig liftekkel felszerelt gyalogos felüljárót alakítanak ki a könnyed közlekedés érdekében.
Szőny megállóhelyen, az 1-es főút és a vasút közötti területen új P+R és B+R parkolókat hoznak létre, ezáltal megkönnyítve az autós és kerékpáros átszállások folyamatát.
A Baross Gábor Program végrehajtásához kapcsolódóan a becslések szerint 3550 milliárd forintra van szükség, amelyet főként uniós forrásokból próbálnak előteremteni. Az előzetes számítások alapján a kohéziós alapból 1100 milliárd forintra, az RRF-alapból pedig 700 milliárd forintra számítanak. Emellett 400 milliárd forintos hitelt kívánnak felvenni az Európai Beruházási Banktól, miközben a reptéri vasút építéshez kapcsolódó koncessziós pályázaton szintén 400 milliárd forintos támogatást remélnek. A következő uniós ciklus (2028–34) keretében újabb 950 milliárd forintra pályáznak, ezzel biztosítva a projekt folytatását és sikeres megvalósítását.
