Európai részvétel nélkül zárult az első tárgyalási nap Abu-Dzabiban
Az amerikai közvetítéssel folytatott, a háború lezárását célzó tárgyalások első napja az orosz és az ukrán delegáció között európai részvétel nélkül ért véget Abu-Dzabiban, ellentétben a francia külügyminiszter korábbi bejelentésével. A nap mérlege meglehetősen ellentmondásos képet mutat: az orosz fél az európai országokat a háború elhúzódásával vádolja, miközben éppen az általa és Ukrajna által is javasolt tűzszünetet utasítja el. Mindezt az amerikai fél úgy kommentálja, hogy az orosz fél készen áll a békére, míg az ukránok és az európaiak esetében ez még kérdéses.
Moszkvába, majd Kijevbe utazik az amerikai különmegbízott
A szerdai tárgyalási nap végén érkezett hírek szerint az amerikai elnök különmegbízottja, Steve Witkoff és Donald Trump veje, Jared Kushner Moszkvába, onnan pedig Kijevbe utazik. A Trump által kinevezett ingatlanmilliárdos, aki nem rendelkezik diplomáciai tapasztalattal, az elmúlt két évben több alkalommal nyilatkozott elismerően Vlagyimir Putyinról – legutóbb emberségességét méltatta, miután az orosz elnök négy év fogság után szabadon engedte az Ukrajna megszállt részén elfogott 75 éves amerikai Stephen Hubbardot. A megbízott érvelésében láthatóan előnyt élveztek a háború rendezésének orosz feltételei Ukrajna Európát is érintő biztonsági szempontjaival szemben. Ez a nézet nem áll távol Trumptól sem, aki a CBS-nek adott interjújában arról beszélt, hogy Ukrajna „egy kissé más formát ölthet” a békekötéskor, bár konkrét területeket nem említett.
Putyin hajlandó a békére – a megfelelő feltételek mellett
Az első tárgyalási nap végén Kushner is pozitívan nyilatkozott a háborút 2022-ben elindító orosz elnökről: eszerint Putyin hajlandó a békére, „a megfelelő feltételek mellett”. Ez önmagában nem jelent előrelépést, hiszen az orosz elnök eddig is hajlandó volt a számára megfelelő feltételek mellett a békére, ami gyakorlatilag Ukrajna kapitulációját jelentené, érdemi biztonsági garanciák nélkül. Ilyen garanciák hiányában Oroszország nem csupán a már elfoglalt területeket csatolná magához jogi elismeréssel, de érdemi akadálya sem volna annak, hogy folytassa előrenyomulását Ukrajnában, amelynek létjogosultságát a Kreml félhivatalos propagandistái is egyre kevésbé ismerik el.
Kushner a Kreml narratívájához illeszkedve folytatta nyilatkozatát: „Az oroszok ugyanazt a kérdést teszik fel az ukránoknak és az európaiaknak: készen állnak a békére?”
Orosz vádak az európai országok ellen
Az orosz–amerikai összhangot erősítette az orosz külügyminiszter helyettese is: Alekszandr Grusko szerint az EU nem a háború lezárásában, hanem annak elnyújtásában érdekelt. A háborút elindító Oroszország külügyminiszter-helyettese úgy fogalmazott, hogy „az Egyesült Államok szövetségesei” – tehát nem maga az Egyesült Államok – olyan katonai megerősítéseket terveznek, amelyek „az Oroszországgal való nagy összecsapás előkészítését célozzák”.
Minderre rátett egy lapáttal Szergej Lavrov orosz külügyminiszter, aki közölte, hogy elutasítja az európai követelést az azonnali tűzszünetről. Az orosz fél nem adta jelét annak sem, hogy enyhítene a háború intenzitásán: a múlt héten hajtotta végre az egyik legtöbb civil áldozattal járó támadását egy humanitárius segélyosztó pont ellen Zaporizzsje közelében, a tárgyalás napján pedig Dnyipróban mért csapást a város kritikus infrastruktúrájára, amelyben két ember meghalt.
Lavrov és Grusko nem vett részt a tárgyalásokon, ahogyan Putyin külügyi tanácsadója, Jurij Usakov sem. Jelen volt viszont az elnök megbízottja, Vlagyimir Megyinszkij – korábbi kulturális miniszter, történész, aki már részt vett korábbi orosz–ukrán megbeszélésen –, valamint Lavrov két másik helyettese, Szergej Rjabkov és Mihail Galuzin, továbbá az Orosz Fegyveres Erők Vezérkara Fő Hadműveleti Igazgatóságának helyettes vezetője, Jurij Zsigarlovszkij és a katonai hírszerzésért felelős Igor Kosztyukov.
Egyelőre csak a fogolycseréről született megállapodás
A korábban is hallott orosz vádaskodások és az Ukrajnára, illetve Európára némiképp neheztelő amerikai megjegyzések ismeretében nem történt érdemleges elmozdulás a tárgyalás első napján. Ezt sugallta az ukrán nyilatkozat is, amely szerint egyelőre csak egy újabb fogolycsere részletei kerültek szóba, minden egyéb csak a delegációk és saját államaik vezetőivel folytatott konzultáció után, a tárgyalások második napjának végén válik megismerhetővé.
Ukrajna az európai partnerekkel is egyeztet
Az ukrán küldöttséget Rusztem Umerov, a külföldi hírszerző szolgálat vezetője vezeti; mellette Volodimir Zelenszkij kabinetfőnöke, az elnöki hivatal vezetőhelyettese, a kormánypárt frakcióvezetője, valamint az ukrán katonai hírszerző ügynökség helyettes vezetője vesz részt a tárgyalásokon. Az ukrán és az amerikai tárgyalócsapat kedden reggel Abu-Dzabiban találkozott az Egyesült Királyság, Franciaország, Németország, Olaszország, a NATO és az Európai Bizottság képviselőivel.
