Trump az ukrán finomítós támadások leállítását kéri a magas dízelárak miatt
Donald Trump amerikai elnök felszólította Ukrajnát, hogy hagyjon fel az orosz olajfinomítók elleni dróntámadásokkal, mert azok áruhiányt okoznak és felnyomják a gázolaj árát. Az ukránok egyelőre az oroszok válaszlépéseire várnak.
Az oroszországi gázolajat előállító hat olajfinomító közül háromban le kellett állítani vagy jelentősen vissza kellett venni a termelést az ukrán dróncsapások miatt. A kirisi finomítót bezárták, a volgográdi és a Nyizsnyij Novgorod térségében lévő NORSI létesítmények csak névleges kapacitásuk negyedén üzemelnek. Oroszország már nem exportál benzint, dízelt és kerozint, sőt behozatalra szorul, a termelési előrejelzés pedig tizenhét éve nem látott mértékben zsugorodott.
A Nemzetközi Energiaügynökség szerint 2026 első nyolc hónapjában átlag háromnaponta ért csapás egy orosz finomítót. Ukrajna célja ezzel az orosz lakossággal éreztetni a háború terheit, megfosztani Oroszországot fontos bevételeitől, és válaszolni az ukrán energetikát ért orosz támadásokra. Az exportkorlátozás előtt Oroszország a világ gázolajexportjának tíz százalékáért felelt.
Trump írországi látogatásán üzent Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek: „Zelenszkij úrnak egy dolgot kell tennie: le kell állnia a dízel üzemanyag kiütésével Oroszországban.” Hozzátette, felőle az ukránok rámehetnek más célpontokra, de a gázolajra ne. Hétfőn a Truth Socialön azt írta: „Ukrajna belement, hogy nem mér csapást az Orosz Energia célpontjaira. Oroszország ugyanígy döntött!” Azt egyik fél sem erősítette meg, hogy valóban belementek volna önkorlátozásba.
Jójárt Krisztián biztonságpolitikai szakértő szerint az amerikaiak addig mennek együtt az ukránokkal a finomítók elleni csapásokban, amíg az nekik is érdekük, de ha változik az olajpiaci helyzet és ez belpolitikai költséget jelent, akkor már nem. A Trump-adminisztráció 2025 nyarától kifejezetten támogatta az ukránokat a finomítók elleni támadásokban, hírszerzési támogatást is nyújtott, míg a Biden-kormány még ellenezte ezt.
A gázolaj ára múlt csütörtökön 6,2 dollárra emelkedett gallononként, ami 65 százalékos áremelkedés az iráni háború kitörése óta. Ez a jobboldal olyan törzsszavazóit érintheti fájdalmasan, mint az aszályok és Trump vámpolitikája miatt eleve szenvedő farmerek, de a szállítmányozók költségei is nőnek.
Zelenszkij közölte, országa nincs meggyőződve róla, hogy az oroszok tartják magukat bármilyen megállapodáshoz. Hozzátette, ha partnereik biztosítják őket, hogy Oroszország nem mér csapást az ukrán elektromos hálózatra, energetikai létesítményekre, kritikus infrastruktúrára és élelmezési utánpótlási vonalakra, akkor leállítják a csapásokat ők is. „Konkrétumokat várunk partnereinktől” – tette hozzá.
Dmitrij Peszkov Kreml-szóvivő üdvözölte Trump kérését, de jelezte, hogy a szankciókat is fel kéne oldani. Az oroszok szerint az olajpiac inkább a Perzsa-öböl térségében zajló konfliktus miatt borult meg. Oroszországban rendszeressé vált az üzemanyaghiány a szeptember 18–20. közötti orosz választások előtt.
Elemzők egyetértenek abban, hogy az iráni háború nagyobb hatással van az üzemanyagárakra, mint az ukrán csapásmérések. A houstoni Pickering Energy Partners szerint a világ azt érzi meg, hogy egyszerre esett 90 százalékkal az orosz, 75 százalékkal a közel-keleti gázolajkivitel az év elejéhez képest. Kína is megtiltotta a dízel exportját.
A Reuters kiemelte, hogy a globális olajipari kereslet 30 százalékát adó dízel kulcsfontosságú a világgazdaságnak: teherautók, vonatok, hajók, traktorok, ipari és bányászati gépek üzemanyaga, Európában tízből négy autót is ez hajt. Oroszország és a Közel-Kelet a tengeren szállított gázolaj 45 százalékának volt a forrása az eszkaláció előtt.
