Mureșan: Hiba lenne csökkenteni az EU forrásait a digitális óriások piaci hozzáférése miatt
Az Európai Uniónak fontos a versenyképesség, de hiba lenne, ha ez a hagyományos felzárkóztatási és mezőgazdasági politikák kárára menne – hangsúlyozta kedden Siegfried Mureșan, a 2028-ban induló hétéves uniós költségvetésről szóló tárgyalások kapcsán. Az Európai Parlament költségvetési témafelelőse Strasbourgban emlékeztetett rá, hogy a képviselő-testület már kialakította saját álláspontját, és most a tagállami kormányokon a sor, amelyeknek egyhangúlag kell megegyezniük, majd az EP jóváhagyására is szükségük van.
A jobbközép néppárti politikus szerint miközben több tagállam kormánya arról panaszkodik, hogy nagyobb összeget kellene befizetnie, érdemes megvizsgálni, hogyan nőttek a saját költségvetéseik például az infláció miatt.
Carla Tavares, a szocialisták témafelelőse kiemelte: 2026 végére meg kellene egyezniük a sarokszámokról. Hozzátette: „Nem lehet többet tenni kevesebből”, az új kihívások kezeléséhez új csatornákra van szükség, utalva a saját uniós bevételekre, amelyekből az Európai Bizottság eredeti javaslata és az EP is újakat vezetne be. Eddig túlnyomórészt a tagállamok bruttó nemzeti jövedelme alapján állt össze az uniós költségvetés.
Mureșan hangsúlyozta, hogy a saját bevételekkel a tagállamoknak annyival kevesebb pénzt kellene befizetniük. Az EP egyik javaslatánál, egy digitális adónál szerinte a kérdés az: vagy hozzájárulást kérünk a digitális óriásoktól, amelyeket gyakran a világ leggazdagabb emberei vezetnek, hogy hozzáférjenek egy több mint 400 millió fős piachoz, vagy csökkentjük a költségvetést. Hibának tartotta, hogy csökkentsék a felzárkóztatásra, az Erasmusra és a védelemre szánt forrásokat azért, hogy Elon Musk, Jeff Bezos és Mark Zuckerberg szabadon hozzáférhessen az uniós piachoz.
A saját uniós bevételekkel kevésbé függnének a tagállami kormányok alkudozásától – utalt a hétévente visszatérő hosszas vitákra, amelyek a következő költségvetésnél várhatóan épp a következő hónapokban válnak különösen élessé.
Arra a kérdésre, hogy nem jelent-e kockázatot a keleti, szegényebb tagállamoknak, ha változtatnak a mostani bevételi rendszeren, ahol a költségeket elsősorban a bruttó nemzeti össztermék arányában állják, Mureșan úgy látta: nem egyetlen vitáról, hanem 27 széttartó nemzeti vita összegéről van szó. Minden miniszterelnök a lehető legkevesebbet szeretné befizetni és a legtöbbet visszakapni, de hamis kérdésnek tartotta, hogy „az országomnak kicsit többet kell-e fizetnie”.
Szerinte inkább azt a kérdést kellene feltenni, hogyan tudunk együtt olyan költségvetést létrehozni, amely megfelelő nagyságú választ ad a közös kihívásokra, és mind a 27 tagállamnak segít. Ugyanez igaz a költségvetés többi részére is: ha a felzárkóztatási támogatásokból építenek egy magyar utat, a Magyarországon épített gyártó német autógyár is tud azon keresztül exportálni, és a román áruk is hamarabb eljutnak más uniós országokba.
Mureșan ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy az EU keleti határán fekvő országoknak külön, célzott segítségre van szükségük. Tavares szerint a javaslataik megfogalmazásánál ott van a fejükben a felvetett probléma, és megfelelő méretű költségvetés kell ahhoz, hogy választ tudjanak adni a kihívásokra.
