Von der Leyen: Semmi sem téríthet el minket egy független Európa építésétől
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerdán Strasbourgban, az Európai Parlament ülésén mondta el a politikai évadot megnyitó beszédét. Kijelentette: az EU állapota egyszerre tűnik a valaha volt legerősebbnek és a legtörékenyebbnek. A két kijelentés látszólag kizárja egymást, de egyszerre igaz, kivételes időket jelez, és a változás sebessége elképesztő.
A bizottsági elnök szerint Európa úgy döntött, hogy a saját útját építi, és egy erősebb, függetlenebb Európa bontakozik ki, amely megvédi a jólétét, szakított az orosz fosszilis energiától való függőséggel, fenntartja szociális modelljét, és gyökeresen átalakította védekezését, az elmúlt öt évben közel 80 százalékkal emelve az ilyen kiadásokat.
Szavai szerint régi barátságok gyengültek meg, és egy nyíltan ellenséges világban kell boldogulni, ahol invázió zajlik a kontinensen, más háborúk is kitörtek a környéken, a globális gazdasági versenyt az ipari kapacitásokért zajló harc határozza meg, és narratívák csatája igyekszik lazítani a bizalmat Európában. Az aggodalmakat fegyverként használják, hogy éket verjenek a tagállamok közé – „időnként kívülről, de túl gyakran belülről”.
„Az utunk világos: egy független Európa építése, amely cselekvőképes. Semmi sem téríthet el minket ettől” – jelentette ki.
Von der Leyen szerint a demokráciát fenyegető veszélyek nem csak kívülről jönnek, és antidemokratikus, EU-ellenes erők felemelkedésének vagyunk tanúi, de semmi sem elkerülhetetlen. Példaként Magyarországot hozta: április 12-én a magyarok a kezükbe vették a jövőjüket, Európát és a demokráciát választották, visszahozták Magyarországot az EU szívébe, ahová tartozik. Elkezdték visszafordítani évek visszacsúszását, gyorsul a korrupció és az állam foglyul ejtése elleni harc, valódi haladást értek el az alapjogoknál és az akadémiai szabadságnál, több milliárd eurónyi befektetés szabadul fel, bár még bőven van munka.
A gazdaságról szólva kijelentette: a magasabb energiaárak és kamatkiadások nyomása árt az embereknek és a cégeknek, gyorsabban kell végrehajtani a Draghi- és Letta-jelentések javaslatait. Tucatnyi egyszerűsítési csomaggal évi 17 milliárd eurót takarítanak meg a cégeknek. Az energia terén technológiasemleges megoldásokra van szükség, 2040-re meg kellene duplázni az áram részesedését, így évi 260 milliárd euróval kevesebb fosszilis energiát kellene behozni. Új saját bevételekre van szükség az EU 2028–2034-es költségvetésénél.
A klímaváltozásnál kiemelte: az idei nyár volt az igazság pillanata, 660 ezer hektár égett le, több mint 35 ezren haltak meg a hőhullámok alatt. Európa a világszintű átlag kétszeresével melegszik fel, ezért tartani kell a klímapolitikai célokat, alkalmazkodási tervet és biztosítási szövetséget is bemutatnak.
A közösségi médiánál javaslatot tesz a 13 éves korhatárra, 13–15 éves kor alatt csak szülői felügyelettel működő „miniprofil” létrehozására, valamint a 15–18 éves felhasználóknak szóló, eleve biztonságosra tervezett alkalmazásokra.
Kínával kapcsolatban figyelmeztetett: a kereskedelmi egyensúlyhiány elérte a fordulópontot, napi egymilliárd euró a különbség a behozatal és a kivitel között, ez fenntarthatatlan. Kanadával „a lehető legmagasabb szintre” kívánják emelni a kapcsolatokat, és egy „Szövetség a jövőért” kezdeményezést indítanak, amelynek része lehet Kanada társult tagsága felé vezető út megnyitása.
A menekültügyről szólva hangsúlyozta: az elmúlt két évben 55 százalékkal csökkent az illegális beutazások száma, idén további 35 százalékkal esett vissza. Új európai vészhelyzeti reagálási keretet javasolnak, és megerősítik a Frontexet. „Mi, európaiak döntjük el, ki jöhet be az Unió területére és milyen körülmények között, nem pedig az embercsempészek és az emberkereskedők” – mondta.