Félidős választások Amerikában: mi a tétje a világ számára?
Az iráni háború, amely Donald Trump szerint sem ér véget a következő két hónapban, a vámháború éppen Kanadával, valamint az amerikai elnök mélybe csúszott népszerűségi mutatói mind befolyásolják a november 3-i félidős választás előkészületeit. Trump sorozatban lőtte lábon a republikánusokat, a demokraták mégis óriásit kockáztatnak: nagy kérdés ugyanis, hogy a progresszív jelöltek előretörése segíteni fog a pártnak, vagy éppen elriaszthatja a középen álló szavazókat.
Már megszokhattuk, hogy szinte naponta kapkodjuk a fejünket azon, hogyan változtatja meg Trump egy-egy döntése az egész világ menetét. A félidős választás eredményétől függően azonban egészen új dinamika következhet az eddig a szövetségi kongresszus mindkét házában republikánus többséget élvező elnök ciklusának második felében.
A demokratáknak jó esélyük van megszerezni a képviselőházat, míg a szenátusban kiegyenlítettek az esélyek, habár egy 50–50 szenátoros felállás esetén is a republikánusoké maradna a döntő szó J. D. Vance alelnök szavazatával.
Nem könnyű eligazodni a sok valódi háború, gazdasági háború, MI-képcunami és ad hocnak tűnő döntés között, de segítünk megérteni, hogy mi a közelgő félidős választás tétje, és mi az első két év mérlege Trump második elnöki ciklusából.
Élő szakértői beszélgetés az Átriumban
Október 4-én este 19 órakor az Átriumban szakértők beszélik át a legfontosabb külpolitikai és gazdasági fejleményeket. A külpolitikai oldalról Feledy Botond, a Magyar Külügyi Intézet vezérigazgatója, Tábor Áron, az ELTE oktatója és Tóth Gergely újságíró, míg a gazdasági oldalról Móró Tamás, a Concorde Értékpapír Zrt. vezető stratégiája és Németh Dávid, a K&H vezető elemzője vesz részt. Az újságírók, Simor Dániel és Brückner Gergely kérdezik a vendégeket.
