A NATO-tagállamok védelmi kiadásainak növelése: Trump aggodalmai
A NATO minden tagállama, a legújabb adatok szerint, már teljesíti a szervezet által előírt minimum védelmi kiadási szintet. Ennek ellenére Donald Trump amerikai elnök aggályai továbbra is fennállnak, amelyek szerint a védelmi költségek emelése még mindig nem elegendő az ő támogatásának elnyeréséhez. A NATO-csúcs keretein belül több jelentős védelmi ipari megállapodásra számítanak, amelyek bejelentésére az ankarai iparági fórumon kerül sor.
A Reuters összegzése alapján, már eddig is számos fontos üzletkötésről lehet tudni, például a svéd Saab és a NATO közötti másfél tucat GlobalEye légtérellenőrző repülőgép beszerzéséről indultak tárgyalások. Ezen felül az amerikai Lockheed Martin és a német Rheinmetall megállapodást kötött a közös ATACMS rakéták gyártásáról, míg Norvégia, Finnország és Dánia a Northrop Grummannal együtt szándéknyilatkozatot írt alá akár öt felderítő drón közös beszerzésére.
A NATO szándéka, hogy Airbus A400M-ekből álló stratégiai szállítórepülőgép-flottát alakítson ki, mellyel együtt egy újabb A330 MRTT légi utántöltő és szállító repülőgéppel bővítik flottájukat. Továbbá, a német Isar Aerospace és a kanadai Maritime Launch Services között is létrejött egy szerződés, amely lehetővé teszi a Spectrum rakéta indításához szükséges indítóállás építését a kanadai űrkikötőben.
Trump a NATO-csúcs előtt többször is megjegyezte, hogy a NATO-tagállamoknak többet kellene költeniük védelemre. Említést érdemel, hogy a NATO-tagállamok közül tavaly a 32-ből 30 elérte vagy meghaladta a GDP 2%-át védelmi kiadásokra. Ebből az apropóból emelkedett ki Lengyelország, ahol a védelmi kiadások a GDP 4,5%-át tették ki, míg a balti államok is 3-4%-os költésekkel járultak hozzá a katonai kiadásokhoz. Magyarország esetében a költségvetés 0,9%-ról 2%-ra nőtt a korábbi évekhez képest.
A NATO-tagállamok átlagosan 2,76%-ot fordítottak védelmi kiadásokra, ami nőtt az előző év 2,56%-ához képest. Érdekes megfigyelni, hogy míg az európai országok és Kanada költése jelentősen emelkedett, az Egyesült Államok esetében éppen ellenkezőleg, csökkenés figyelhető meg a védelmi kiadások terén.
A jövőbeni védelmi kiadások emelkedése Magyarországon részben uniós forrásokból valósulhat meg, és a Tisza-kormány a hírek szerint 10 milliárd eurós igényt tervez benyújtani a kedvezményes SAFE-hitel felhasználására, hogy támogathassa a hadi célú kiadásokat. A NATO csúcstalálkozó tehát nem csupán a pénzügyi keretek újraértékelésére, hanem a szövetségi együttműködés megerősítésére is fókuszál.
