Az ENSZ szerint háborús bűncselekmény lehet az iráni iskola elleni amerikai légicsapás
Az Egyesült Államok iráni katonai műveleteit vizsgáló ENSZ-nyomozók két amerikai légicsapás esetében is alapos okot találtak annak feltételezésére, hogy az Egyesült Államok háborús bűncselekményt követett el válogatás nélküli támadásokkal, amelyek civilek halálát vagy sérülését, illetve polgári célpontok károsodását okozták. A független vizsgálat eredményeit szeptember 17-én hozták nyilvánosságra.
A nyomozók két februári amerikai légitámadást vizsgáltak. A háború első napján az iráni hatóságok szerint legalább 160 ember halt meg Minab városában, ahol egy lányiskolát ért találat. Az áldozatok számáról több adat is megjelent, a hivatalos iráni beszámolók szerint legalább 120 gyerek, valamint 26 tanár és szülő halt meg a támadásban. Nem sokkal később Lamerd városában egy sportcentrumot és lakóövezetet ért légicsapás, amelyben a jelentés szerint 22 civil halt meg.
A minabi leányiskolát ért légicsapásról már az előzetes vizsgálatok is megállapították, hogy az Egyesült Államok indíthatta a támadást: a bizonyítékok alapján egy nagy pontosságú amerikai Tomahawk robotrepülőgép rombolhatta le az épületet. Amerikai lapok forrásai akkor megerősítették, hogy az amerikai hadsereg elavult adatok alapján vette célba az iskola épületét, ezt erősítette meg az ENSZ friss jelentése is.
Az iráni célpontokat az amerikai Védelmi Hírszerző Ügynökség információi alapján választották ki az iráni háborút levezénylő amerikai parancsnokságon, a Centcomon belül. Az ügynökség katonai célpontként jelölte meg az iskolaépületet is, amelyet az iráni Forradalmi Gárda egy bázisából választottak le valamikor 2013 és 2016 között. Ez a műholdfelvételekből is kiderül: egy 2016-os felvételen már látszott, hogy az iskolát kerítéssel választották le a bázisról, és külön bejáratot is kapott. Egy 2025-ös műholdfelvételen pedig az látszott, hogy az iskola udvarán emberek csoportja játszik egy labdajátékra kialakított területen.
Azt egyelőre nem tudni, a hírszerző ügynökség miért adta meg a célpontot elavult adatok alapján; amerikai sajtóbeszámolók szerint akár mesterséges intelligenciát használó rendszerek is hibázhattak.
Az ENSZ nyomozói műholdfelvételek, fényképek és videók segítségével rekonstruálták a támadásokat. Emellett megbízhatónak ítélt szervezeteket és szakembereket hallgattak meg, valamint több tucat interjút készítettek Iránban és Iránon kívül. Bár a nyomozók akadálytalan belépést kértek Iránba, az iráni kormány ezt nem engedélyezte, és a jelentés szerint az ENSZ összes információkérésének csupán egynegyedére válaszolt. A nyomozók találkozókat kértek az amerikai és az izraeli kormány tisztviselőivel is, de egyik helyről sem kaptak választ.
Semmilyen információ nem utal arra, hogy az iskolát abban az időben katonai célokra használták volna. Az Egyesült Államok nem teljesítette azt a kötelezettségét, hogy minden tőle telhetőt megtegyen annak ellenőrzése érdekében, hogy az épület valóban katonai célpont volt-e – állapította meg az ENSZ-jelentés.
A jelentést az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának nyújtják be. Az ügyben korábban az amerikai és az izraeli hadsereg is vizsgálatot indított. Az amerikai honvédelmi minisztérium arra hivatkozva nem kívánta kommentálni a jelentést, hogy a saját nyomozásuk még zajlik. Az amerikai külügyminisztérium egyik tisztviselője szerint a Trump-kormány nem tartja hitelesnek a jelentést, és hozzátette, hogy az Egyesült Államok 2025 februárjában, Trump hivatalba lépése után alig néhány héttel kilépett az ENSZ Emberi Jogi Tanácsából.
Bár az amerikai vizsgálat első két, alapvető kérdéseket megválaszoló szakasza a támadás utáni hetekben lezajlott, a harmadik szakaszt – amelyben a hírszerző ügynökség a műholdfelvételeket és hírszerzési információkat elemezné – azóta sem rendelte el a Pentagon. Ezt három, egymástól független forrás is megerősítette júliusban. Ezzel párhuzamosan lezajlott egy másik vizsgálat is, amelyben a légicsapásban részt vevő katonákat hallgatták meg, ennek eredményeit azonban a Centcom titkosította, és a jelentésben foglaltakat csak néhány parancsnok ismerhette meg.
Az ENSZ-jelentés a 2025-ös és 2026-os iráni kormányellenes tüntetések elleni fellépést is vizsgálta. A jelentés megállapította, hogy a brutális rendőri és katonai fellépés során több ezer ember vesztette életét, a letartóztatottakat pedig megkínozták, sokan a családjaik értesítése nélkül eltűntek. Ezek a súlyos jogsértések emberiség elleni bűncselekményeknek minősülnek – állapították meg az ENSZ-nyomozók. Az iráni kormány megtorló magatartását a jelentés a civilek ellen irányuló széles körű és szisztematikus támadásnak nevezi. Az iráni külügyminisztérium a jelentéssel kapcsolatos megkeresésre nem válaszolt.
