Ősszel nevezi meg első célpontjait a vagyonvisszaszerzési hivatal
A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) szeptember 28-án jelenti be, melyik négy ügyet kéri át más hatóságoktól – mondta Unger Anna, a hivatal vezetője egy szakmai rendezvényen. A hivatal büntetőeljárási jogosultságai egy nappal korábban, szeptember 27-én lépnek életbe, addig még nem folytathat nyomozást. Ügyet akkor tudnak átvenni, ha abban már legalább egy feljelentés megtörtént. Arról, hogy mely ügyekkel foglalkozzanak, nem Unger, hanem Tasnády Katalin nyomozati elnökhelyettes dönt.
Négy NER-korszakot különböztet meg a hivatal vezetője
Unger Anna a rendszerváltás utáni időszakot négy szakaszra osztotta. Az elsőben jogilag teremtették meg a piaci beavatkozás lehetőségeit, példaként az Erzsébet utalványt, a bankadót, a dohánykoncessziót és a plázatörvényt említette. A második szakaszban a közbeszerzésekkel való befolyásolás és az uniós források kerültek előtérbe. A harmadikban lényegében megszűnt a parlamentáris jogalkotás, megjelent a kaszinókoncesszió, a sportberuházások, a taórendszer és a kekvák.
Mintázatokat keresnek a vagyonvisszaszerzéshez
Unger és Tasnády Katalin szerint egy-egy jellegzetes ügytípust érdemes részletesen megvizsgálni, mert ha megtalálják a mintázatot, az más esetekre is alkalmazható. A hivatal vezetője szerint a vagyon visszaszerzésére nem minden esetben van lehetőség: az Erzsébet utalványok miatt kifizetett kártérítéseket már nem lehet visszakérni senkitől, de túlárazott közbeszerzéseknél vagy koncessziókból származó extra vagyonoknál erre van esély. A kekvákból kivett vagyonok esetében is lehet nyomozni, például érdemes megvizsgálni, hogy szükség volt-e háromszoros áron megtartott rendezvényekre. Ha olyan teljesítési igazolást írtak alá, amely mögött nem volt valós teljesítés, ott lehet lépni.
A magántőkealapok vizsgálata is kiemelt feladat lesz
Unger szerint fontos megvizsgálni a magántőkealapokat is, amelyek szembementek az Alaptörvény közpénzügyi előírásaival. Ezek ugyanis kimondják, hogy a magyar állam csak nyílt, ismert tulajdonkörű szervezeteknek vagy jogi személyeknek juttathat vagyont. Példaként említett egy több mint 600 milliárd forintos székházvásárlást, amely versenyeztetés nélkül, kormánydöntéssel történt, és számos jogi kérdést vet fel. A munkát segíti, hogy számos korábban titkos kormányhatározat elvesztette titkos jellegét, így azok esetében már nem kell kérni a minősítés feloldását. A hivatalnak olyan eszközök is rendelkezésére állnak majd, amelyek átlagember vagy újságíró számára nem elérhetők, például a titkos információgyűjtés.
Lesznek meglepetések és további ügyek
Unger Anna szerint biztos, hogy lesznek olyan esetek, amikor sikerül eljutni a „bossig”, és lesznek még meglepetések, olyan ügyek is, amelyek jelenleg nincsenek a hivatal látókörében. Hozzátette: az eredményeket nyilvánosságra hozzák majd, de sok esetben a nyomozás érdekeire tekintettel nem adhatnak ki információkat. Arra is figyelni fog, hogy senki ne tudjon meg a szükségesnél többet az eljárásokról.
