Még mindig nem adták ki a nemzetközi elfogatóparancsot Matolcsy Ádám ellen
A Fővárosi Törvényszék egyelőre nem rendelte el a nemzetközi és az európai elfogatóparancs kiadását az MNB-ügy két gyanúsítottja, Matolcsy Ádám és Stofa György ellen – erősítette meg a törvényszék szóvivője. A Központi Nyomozó Főügyészség múlt szerdán indítványozta mindkét elfogatóparancs kiadását, de az elrendelésükről a nyomozási bírónak kell döntenie.
Az országos elfogatóparancs szerda óta él ellenük, a körözés mindkét gyanúsított esetében szerepel a rendőrség honlapján, ami azt jelenti, hogy továbbra sem adták fel magukat. Az európai és a nemzetközi elfogatóparancs együttes kérése arra utal, hogy a hatóságok feltételezik: a két férfi az Európai Unión kívül tartózkodhat.
A szóvivő korábban úgy fogalmazott, hogy a két elfogatóparancs között az a lényegi különbség, hogy míg az európai az uniós együttműködés miatt inkább szakmai automatizmus, addig a nemzetközi elfogatóparancsok esetében a diplomácia és a politika is szerepet kap. Hétfőn azt mondta, a napokban várható döntés az elfogatóparancsok ügyében.
Az európai elfogatóparancs kiadásakor a bíróság gyakorlatilag egy formanyomtatványt tölt ki, a nemzetközi elfogatóparancs esetében viszont a nyomozási bírónak végzést kell kiadnia. Ha a bíróság úgy dönt, hogy kiadja a nemzetközi elfogatóparancsot, a végzést megküldi az Igazságügyi Minisztériumnak és a Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központnak is, ahol a körözéseket elhelyezik a megfelelő nemzetközi adatbázisokban. Így ha a körözött személyt külföldön igazoltatják a rendőrök, a rendszer azonnal jelzi, hogy elfogatóparancs van érvényben ellene. A kiadatás azonban ebben az esetben sem automatikus.
Mivel jelenleg még nem él a nemzetközi elfogatóparancs, Matolcsy Ádám és Stofa György Magyarországon kívül viszonylag szabadon mozoghat. Ha azonban önszántukból Magyarországra utaznának, és útlevél-ellenőrzésen esnének át, az országos elfogatóparancs miatt a rendszer azonnal jelezne, és már a repülőtérről rendőrök kísérnék ki őket.
Az MNB-ügyben október 21-én a Központi Nyomozó Főügyészség különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó gazdasági csalás és más bűncselekmények miatt gyanúsítottként hallgatta ki, majd őrizetbe vette Matolcsy György korábbi jegybankelnököt, valamint két bűntársát, Matolcsy Ádám cégeinek állandó ügyvédjét, Sándor Tamást, valamint a Matolcsy Ádámhoz és Száraz Istvánhoz köthető egyik cég vezető tisztségviselőjét, Valkó Mihályt is. Pénteken elrendelték a letartóztatásukat. A Fővárosi Törvényszék szóvivője a letartóztatásukról azt mondta, a bíróság értékelte a szökés és az elrejtőzés veszélyét is, lehetnek ugyanis még olyan vagyonelemek, akár külföldön is, amelyek eddig nem kerültek a hatóság látókörébe.
Az ügy lényege, hogy néhány nappal az Állami Számvevőszék jelentéseinek publikálása előtt, a Matolcsy-éra utolsó napjaiban furcsa átszervezések kezdődtek a jegybank alapítványa, a PADME körül. 2025. február 28-án, közvetlenül Matolcsy távozása előtt az alapítvány vagyonát kezelő Optima Befektetési Zrt. értékpapírkölcsönnek nevezett szerződéssel átadta az Optima Befektetési Alapkezelő részvényeit a Közép-Európai III. Magántőkealapnak. A magántőkealapot a Quartz Befektetési Alapkezelő kezelte, ennek többségi tulajdonosa korábban Matolcsy Ádám régi barátja, Száraz István volt; Száraz azonban azt állítja, voltaképpen már 2024-ben lecsökkent a tulajdonrésze 9,9 százalékra, de a cégbíróságon ezt csak egy évvel később vezették át.
A konstrukcióval nem magát az alapítványi vagyont adták el, hanem az annak kezelésében meghatározó szerepet játszó társaság tulajdonosi jogait engedték volna át évekre a magántőkealapnak. A terv végül Varga Mihály érkezésével meghiúsult, az új jegybankelnök hivatalba lépése után távozott az alapítvány korábbi kuratóriuma, a vitatott szerződést pedig néhány napon belül felbontották. Vargáék ezután vizsgálatot indítottak, majd áprilisban feljelentést tettek.
Matolcsy Ádám hivatalosan nem jelent meg ebben a történetben, az ügyre rálátók szerint azonban Stofa az ő bizalmi embere. Stofa Györgynek az Optima Befektetési Zrt. korábbi vezetőjeként fontos szerepe volt a februári manőverben, de felbukkant korábban számos jegybanki kötődésű cég vezetésében, valamint a Matolcsy Ádámhoz köthető míkonoszi Villa Nicole körül is aktív szerepe volt.
Matolcsy Ádám szerepéről a Központi Nyomozó Főügyészség azt írta: a színlelt értékpapír-kölcsönszerződés valós célja az volt, hogy a PADME Alapítvány vagyona feletti rendelkezési jogot olyan személyi kör birtokába játssza át, amelyre Matolcsy György jegybankelnöki mandátumának lejárta után is befolyással bír, azzal a céllal, hogy a vagyonnal ő és fia haszonszerzés végett saját céljaiknak megfelelő befektetéseket eszközölhessenek. Ezzel azonban több százmillió forintos vagyoni hátrányt okoztak. A volt jegybankelnököt és társait különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó gazdasági csalás bűntettével és más bűncselekményekkel gyanúsítják.
