Életbe lépett a nemzetközi és európai elfogatóparancs Matolcsy Ádám ellen
A nyomozási bíró kedden jóváhagyta a Központi Nyomozó Főügyészség indítványát, és elrendelte Matolcsy Ádám, valamint Stofa György ellen az európai és nemzetközi elfogatóparancs kiadását – közölte a Fővárosi Törvényszék.
A bíróság közleménye szerint Matolcsy és Stofa sem tartózkodik a bejelentett magyarországi lakóhelyén. „Ugyanakkor adat merült fel arra, hogy külföldre távoztak és feltehetően Európán kívül tartózkodhatnak. Emellett azonban a bíróság indokoltnak találta őket az Európai Unió területén is keresni” – írták. Hozzátették, hogy az elfogatóparancsok adatai az adminisztrációt követően válnak elérhetővé a nyilvántartási rendszerekben.
A végzést elküldik az Igazságügyi Minisztériumnak és a Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központnak is, ahol a körözéseket az Interpol és az Europol adatbázisában is elhelyezik. Így ha a körözött személyt például Dubajban vagy Bécsben igazoltatják a rendőrök, a rendszer azonnal jelzi, hogy elfogatóparancs van érvényben ellene.
A kiadatás azonban ebben az esetben sem automatikus, vizsgálni kell ugyanis a kettős büntethetőséget. „Magyarul a kibocsátó országban és a végrehajtó államban is bűncselekménynek kell minősülnie annak a cselekménynek, amivel a körözött személyt gyanúsítják” – mondta korábban Bozó Gergő, a Fővárosi Törvényszék szóvivője.
Bár a köztudatban él az a tévhit, hogy ha valaki olyan országba menekül, amellyel Magyarországnak nincs kétoldalú kiadatási egyezménye, ott érinthetetlen, a valóságban a nemzetközi bűnügyi együttműködés sokkal összetettebb. Kiadatási egyezmény hiányában is van lehetőség arra, hogy Magyarország a nemzetközi jogsegély keretein belül diplomáciai úton kérje az elkövető kiadatását a viszonosság elve alapján.
A végzést ugyanaz a bíró hozta, aki múlt pénteken elrendelte Matolcsy György volt jegybankelnök, valamint Matolcsy Ádám cégeinek állandó ügyvédje, Sándor Tamás és Valkó Mihály letartóztatását is. A Fővárosi Törvényszék szerint Matolcsy Ádámot felbujtóként elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó gazdasági csalás bűntettével, valamint felbujtóként elkövetett hamis magánokirat felhasználása vétségével gyanúsíthatják meg. Stofa György a gazdasági csalást társtettesként, a hamis magánokirat felhasználás vétségét pedig tettesként követhette el.
A nyomozó ügyészek szeptember 21-én az MNB-ügy egyik szálát érintően mentek ki több helyszínre, többek között Matolcsy György otthonához. A szál lényege, hogy az Állami Számvevőszék jelentéseinek publikálása előtt, a Matolcsy-éra utolsó napjaiban átszervezések kezdődtek a jegybank alapítványa, a PADME körül. 2025. február 28-án az alapítvány vagyonát kezelő Optima Befektetési Zrt. értékpapírkölcsönnek nevezett szerződéssel átadta az Optima Befektetési Alapkezelő részvényeit a Közép-Európai III. Magántőkealapnak.
A konstrukcióval nem magát az alapítványi vagyont adták el, hanem az annak kezelésében meghatározó szerepet játszó társaság tulajdonosi jogait engedték volna át évekre a magántőkealapnak. A terv végül Varga Mihály érkezésével meghiúsult, a vitatott szerződést néhány napon belül felbontották. Vargáék ezután vizsgálatot indítottak, majd áprilisban feljelentést tettek.
A Központi Nyomozó Főügyészség szerint a színlelt értékpapír-kölcsönszerződés valós célja az volt, hogy „a PADME Alapítvány vagyona feletti rendelkezési jogot olyan személyi kör birtokába játssza át, amelyre Matolcsy György jegybankelnöki mandátumának lejárta után is befolyással bír, azzal a céllal, hogy a vagyonnal ő és fia haszonszerzés végett saját céljaiknak megfelelő befektetéseket eszközölhessenek”. Ezzel több százmillió forintos vagyoni hátrányt okoztak.
