A csodarabbi és a hamis milliók
Az események egy nagy haszid zarándoklattal kezdődtek Bodrogkeresztúrra, amelyre Reb Sájele Steiner, a csodarabbi vonzotta a figyelmet, akinek sírja több mint egy évszázada keresett zarándokhely. Az ő története összekapcsolódik a híres 1925-ös koronahamisítási botránnyal, amely a mai napig foglalkoztatja a kutatókat és a történészeket.
A korabeli sajtó jelentései alapján Sátoraljaújhelyen bukkant fel az első hamis egymillió koronás bankjegy. Ez a címlet volt a legmagasabb papírpénz-forgalomban Magyarországon, a Monarchia szétesése után sokáig használták. A különböző államok, köztük Csehszlovákia és Magyarország, egyedi jelekkel látták el a pénzjegyeket, ami lehetőséget adott a visszaélésekre.
1925 augusztusának végén Friedländer Sámuel, aki a helyi bankhoz folyamodott kölcsönért, a bankfiók vezetőjének, Bettelheim Izidornak panaszolta el, hogy a kezében lévő egymillió koronás állítólag hamis. Nos, a későbbi nyomozás során kiderült, hogy a bankban, a postahivatalban és más helyeken egyre több hamisítvány bukkant fel. Az ügy felgöngyölítése során a detektívek nyomozása Friedländer Samuelhez vezetett, aki Budapestre utazott apja kezelésére.
Pink Dezső szerepvállalása
Az ügy szálait Pink Dezső is keresztezi, aki a rabbi fiának mit és a helyzet súlyosságát ismerve, a börtönbe vitte a rabbinak, ahonnan titkos üzenetek érkeztek a család számára, hogy tüntessék el a nyomokat. A nyomozás folytatásában Friedländer Samuel felfedte, hogy rokonát, Friedländer Frigyest bízta meg hamis bankjegyek beszerzésével. Az ő érkezése után a hatóságok sürgős házkutatást rendeltek el, de a család tiltakozása miatt semmit sem találtak.
Chájim, Friedländer Sámuel testvére, a temetőben elégette az üzeneteket, hogy ezzel megóvja családját. A bírósági kihallgatások során az ügy bonyodalmai és a hírnév megőrzése érdekében számos, a rabbi által nemesnek tartott ember is érintetté vált. A rabbi, Friedländer Hermann, végig tagadta a vádakat.
A bűnszövetkezet nyomozása
Friedländer Frigyes vallomása a nyomozás során számos más elkövető név megemlítésével is járt, így az ügy végén a rendőrség már Weingarten Jeromos nevét is felfedezte, aki a hamisítással összefonódott. A hamis egymilliós bankjegyek nyomai egészen Bécsig vezettek, ahol Weingarten elmenekült, azonban a nyomozók szűkítették a kört és számos hamisítványra bukkantak a csendőrség bekerítésével.
Az ügy további összefonódásai a frankhamisítási botrányra is kiterjedtek, amely az állami keretek között zajló hamisítást is feltételezte. Csehszlovákia a hamis csehszlovák korona ügyében megfogalmazott bejelentést Magyarország felé, amely a politikai feszültségeket is tovább fokozta a két ország között.
A bíróság döntése
Az ügy a debreceni bíróság előtt zárult le, ahol 1926 májusában Friedländer Frigyes hat évet, Friedländer Sámuel pedig két évet kapott. Az ítélet megkönnyebbülést hozott a rabbi többi családtagjának, akik felmentést kaptak a vádak alól. A megbecsült rabbi hírnevének megóvása érdekében a bírósági eljárás során elfogadták az eddigi közvélemény előtt elhangzott védelmét, amely az antiszemita sajtó érdeklődését is a frankhamisítás felé terelte.
A történet végül nemcsak a rabbi, de a korabeli társadalom különféle aspektusait is tükrözte, amely a bűncselekményeket és a csalásokat tovább árnyalta. Az eset mindmáig vitát vált ki a szakmai közéletben és a társadalom szemében, hiszen rengeteg kérdést, kételyt és feszültséget hagyott maga után.
