„A pénzüket akarom” – így csábítanák Németországba a befektetőket
Lars Klingbeil pénzügyminiszter szavaival nyílt meg Berlinben az első Német Befektetői Csúcs, amelyet október 19. és 20. között rendeztek meg. A kormány célja, hogy erős jelzést küldjön a nemzetközi befektetőknek, és mintegy kétszáz cégvezetőt, befektetési alapkezelőt és politikust hívott meg a találkozóra. A hazai konszernek mellett többek között az Egyesült Államok, Franciaország és Szingapúr képviseltette magát, míg a Xiaomihoz és a JD.comhoz hasonló nagy kínai vállalatok vezetőinek meghívása előzetesen politikai vitákat váltott ki gazdasági biztonsági aggályok miatt.
Az Európai Unió legerősebb gazdasága komoly kihívásokkal küzd. A gazdasági kutatóintézetek és a szövetségi kormány őszi előrejelzése szerint a GDP-növekedés 2026-ban 1,3 százalék lehet, ami kedvezőbb a korábban jósolt 0,3–0,8 százaléknál, ám ennek jelentős része hitelből finanszírozott állami kiadásokból, főként védelemre és infrastruktúra-korszerűsítésre fordított összegekből fakad. Az autóipar évek óta válsággal küzd, a tervezett leépítések miatt magas munkanélküliség fenyeget, az innováció és a digitalizáció terén pedig lemaradás mutatkozik más országokhoz képest. Mindehhez magas energiaköltségek, nagy adó- és illetékterhek, túlzott bürokrácia, hosszú engedélyezési eljárások és a kis- és középvállalkozásoknál jelentkező munkaerőhiány társul.
A szükséges, ám a lakosság körében népszerűtlen reformok miatt a kormány és Merz kancellár egyre nagyobb nyomás alá került, a radikális pártok térhódítása pedig szintén csökkenti a beruházási kedvet. A kabinet ennek ellenére elsőrangú befektetési helyszínként mutatta be az országot: Németország az egyetlen G7-ország, amely mindhárom meghatározó hitelminősítőnél AAA-minősítéssel rendelkezik, emellett stabil, demokratikus jogállam, az európai országok közül a legtöbb szabadalommal bír, kiváló egyetemekkel és magasan képzett szakemberekkel rendelkezik, hozzáférést biztosít az EU belső piacához, és kedvező a földrajzi elhelyezkedése is.
A Deutsche Bank nemzetközi vezetők körében végzett felmérése szerint Németország Európában befektetési mágnesnek számít. Merz üdvözlő beszédében a németekről kialakult sztereotípiákat is érvként használta: szavai szerint a németeket szorgalmasnak tartják, korán fekszenek és napkelte előtt kelnek, nyaraláskor elsőként érkeznek a strandra, a szállítási határidőket pedig betartják. „Megbízhatóak, kiszámíthatóak, precízek és nem szoktak meglepetéseket okozni” – fogalmazott, hozzátéve, hogy pontosan ilyen partnereket értékelnek a befektetők. A kancellár felvázolta a bürokráciacsökkentést és a gyorsabb engedélyezési eljárásokat, valamint a szociális rendszerek reformját és a munkaerőpiac rugalmasabbá tételét, amit az elmúlt évtizedek legambiciózusabb modernizációs programjának nevezett.
A konferencia végén a Szövetségi Gazdasági és Energiaügyi Minisztérium közlése szerint a jelenlévő cégek irányítói összesen 228,6 milliárd euró értékű beruházást helyeztek kilátásba, több mint hetven, egyenként százmillió eurót meghaladó beruházási projektet figyelembe véve. Merz szerint a lista hosszú és átfogó, az RWE-től a Schwarz-csoporton és a Blackstone-on át a Microsoftig és a Sanofiig terjed, ebből 95,5 milliárd euró külföldi vállalatoktól, például a Google-tól és a Teslától származik. A részletek alig ismertek: annyit tudni, hogy az Amazon jövőre 16 milliárd eurót kíván befektetni adatközpontokba, műholdprogramjába és videós tartalomgyártásba, valamint berlini robotikai laboratórium megnyitását is kilátásba helyezte.
Jensen Huang, az Nvidia vezérigazgatója 20 milliárd amerikai dollárt ígért, főként négy startupba – a robotikával foglalkozó Agile Robotsba, a kórházi szoftvereket fejlesztő Avelios Medicalbe, az AI-alapú hanggenerálással foglalkozó Mireloba és a műsatellitgyártó Reflex Aerospace-be – kíván invesztálni. Megítélése szerint a német nagyipar és a kis- és középvállalkozások folyamat- és ipari adatai kincsesbányát jelentenek. A Brookfield globális befektetői társaság az elkövetkező öt évben több tízmilliárd eurót fordítana elsősorban energetikai, digitális infrastruktúra- és ipari szektorokra. Nem derült ki azonban, hogy ezek az ígéretek pontosan milyen összefüggésben állnak a csúcstalálkozóval, és melyeket tették esetleg attól függetlenül.
A mesterséges intelligencia mellett a kormány az energetikai szektorban, főként a villamosenergia-hálózatok bővítésénél lát ígéretes lehetőségeket, emellett a védelmi ipar, a félvezetők és a közlekedési infrastruktúra fejlesztése terén számít magánbefektetőkre. A siker láttán bejelentették, hogy a csúcsot a jövőben megismétlik.
