Óriási költségek az Irán ellen indított háború következményeiért
A közel-keleti konfliktus következményeként az Európai Unió országai az elmúlt 60 napban 27 milliárd euróval (több mint 9800 milliárd forint) többet költöttek energiára, anélkül, hogy ezzel egyetlen molekulával is több energiahordozót szereztek volna – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az Európai Parlament strasbourgi vitáján. Az elnök arra figyelmeztetett, hogy a konfliktus következményei hónapokig vagy akár évekig érezhetőek lesznek, ami ismét az energiaválság elmélyülésére utal a mostani geopolitikai feszültségek közepette.
Von der Leyen hangsúlyozta, hogy a helyzet hosszú távú tanulságokat von maga után: „A viharos világunkban csökkentenünk kell a behozott energiától való túlzott függőségünket és fel kell gyorsítani a hazai termelésű energiaellátást, a megújuló forrásoktól kezdve a nukleáris energiáig.” Svédországot hozta példaként, ahol a megújuló és nukleáris energia magas arányának köszönhetően stabilabbak maradtak az energiaárak.
A legutóbbi állam- és kormányfői csúcstalálkozó is a energia kérdéskörével foglalkozott, amelyen Orbán Viktor nem vett részt. Von der Leyen megemlítette, hogy a közel-keleti vezetők, akikkel folytatták a tárgyalásokat, közös céljaik mentén dolgoznak a tartós béke elérése érdekében, emellett a Hormuzi-szoros hajózhatóságára is figyelmet fordítanak. A regionális feszültségek enyhülése már látható, reménykedve a tűzszünet fenntartásában Iránban és Libanonban.
A jövőbeni gáz- és olajkereslet növekedésének elkerülése érdekében javasolták a beszerzések és a tartalékok kezelésének szorosabb összehangolását, külön figyelmet fordítva a legsebezhetőbbek védelmére. Von der Leyen figyelmeztetett, hogy legutóbb a támogatások csak negyedét használták fel célzottan, amely 350 milliárd eurónyi közpénz nem megfelelő elköltését eredményezte, súlyosan érintve a tagállami költségvetéseket.
A 2022-es évhez képest az áramárnak már nem 70, hanem csupán 30 százalékát határozza meg a gáz, így elkerülték a korábbi drámai áremelkedéseket. Az európai országok azonban még mindig le vannak maradva az Egyesült Államok és Kína energiafogyasztási szintje mögött. Jelenleg 300 milliárd eurót költenek energetikai célokra a mostani költségvetésből, amelyet a következő, 2028-ban induló hétéves büdzsé követ.
Von der Leyen a strasbourgi vitát követően Brüsszelbe utazott, ahol találkozót folytatott Magyar Péter EP-képviselővel, amihez kapcsolódóan a magyar választás témája is felmerült az EP-vitán.
