Közel duplájára nőtt a Mészáros-féle autópálya-koncessziós cégnek járó összeg
Az idei költségvetés módosításakor közel duplájára kellett emelni az 1237 kilométeres sztrádahálózatot üzemeltető MKIF Zrt.-nek kifizetni tervezett összeget. Az eredeti 2026-os költségvetésben nettó 165 milliárd, bruttó 210 milliárd forint szerepelt, amit most nettó 304 milliárd, bruttó 386 milliárd forintra növelt a kormány.
Egy titkos kormányhatározat alapján remélt szerződésmódosítás miatt szerepelhetett az eredeti összeg, amiről már tavaly is sejteni lehetett, hogy nem lesz elég. A Közlekedési és Beruházási Minisztérium közlése szerint a bruttó 176 milliárd forintos emelésre azért volt szükség, mert a korábbi kormány a költségek jelentős részét nem tervezte be.
Az éves keret része a rendelkezésre állási és szolgáltatási díj, a közlekedésbiztonsági burkolatfelújítási munkák jóváírása és a tavaly átadott útszakaszok üzemeltetési díja. A megemelt összeg így is alacsonyabb a 2025-ös nettó 346 milliárd forintnál, mert abban egyszeri tételek is szerepeltek.
Az MKIF korábban 2026-ra 235 milliárd forint nettó bevétellel számolt, ehhez képest a 304 milliárd lényegesen több. A cég arra a kérdésre, miért kellett jelentősen megemelni a koncessziós költségeket, azt válaszolta: az állam által tervezett összegekről nem tud felvilágosítást adni, tartja magát a koncessziós szerződéshez, és nem tervez változást.
Az eltérés egyik oka lehet, hogy az MKIF a teljesítés időszakára könyveli el a bevételt, a központi költségvetés viszont pénzforgalmi szemléletű, így a számla kifizetésének időpontjára könyveli a költségeket. A minisztérium szerint emiatt két hónapos az eltérés a teljesítés és a kifizetés között.
A koncessziós társaságok 2022. szeptember 1. és 2025. december 31. között 760 milliárd forint árbevételt értek el, és 96 milliárd forint adózott eredményt, ami 13 százalékos profitrátát jelent. A tulajdonosok 48 milliárd forint osztalékot vettek ki, ami meghaladja a koncessziós vállalatokba tett 45 milliárd forintos befektetést.
Az állami útdíjbevételeknek tavaly 56, idén várhatóan 44 százalékát viszi el a sztrádakoncesszió, miközben az a hazai 32 ezer kilométeres közúthálózatnak csak négy százalékára terjed ki. Az üzemeltetés a magyar államnak egyre veszteségesebb: 2022-ben még közel egyensúlyban volt, 2023-ra 223 milliárd forintos hiány alakult ki, ami a következő években 83, illetve 183 milliárd forintra csökkent.
A jövőben segíti a költségvetést, hogy az erősödő forint miatt csökkennek a koncessziós díjak, és idén lejár az M6-os első szakaszának még 2004-ben kötött koncessziója. Az új kormány közbelépése nyomán az eddigi üzemeltető marad a következő 11 évre, ami a bemutatott adatok szerint 44 milliárd forintba kerül, míg az MKIF 149 milliárdot számolt volna fel.
A megtakarítás abból fakad, hogy az állam eddig elsősorban az autópálya-szakasz megépítéséért fizetett, a jövőben már csak az üzemeltetésért kell. Országosan ugyanakkor jelentős a forrásigénye az elmaradt közútfejlesztéseknek, és a kormány az eddiginél nagyobb összegeket szán a leromlott utak helyreállítására.
