Kiszámolták, mekkora a hatása az uniós helyreállítási alapnak, amihez végül Magyarország is hozzáférhet
Az uniós helyreállítási alap (RRF) beruházásaiból származó környezeti előnyök óriási jelentőséggel bírnak az Európai Unió számára. Az Európai Bizottság elemzése alapján ezek évente mintegy 54 millió tonna szén-dioxid-egyenérték kibocsátáscsökkentést hoznak magukkal, míg a kapcsolódó reformok további 52 millió tonna csökkenést eredményeznek. Ezen megállapítások különösen fontosak Magyarország szempontjából, mivel esettanulmányként szolgálnak a tervezett körülbelül 10 milliárd eurónyi RRF-forrás hatásaira.
A Bizottság szerint az uniós klímacélú beruházások keretén belül, amely összesen 309 milliárd eurót képvisel, a következő elosztás figyelhető meg: 35% energiahatékonyságra, 28% fenntartható közlekedésre és 20% megújuló energiára kerül. Az egyes tagállamok közül Olaszország kiemelkedő módon 85,4 milliárd eurót szán a klímavédelmi beruházásokra. Spanyolország, 75,4 milliárd eurós keretével, a második helyen áll, míg Lengyelország 32,9 milliárd euróval követi őket. Franciaország (21,8 milliárd), Németország (16,6 milliárd), Románia (14,8 milliárd), Görögország (12,1 milliárd) és Portugália (11,2 milliárd) is jelentős összegekkel szerepelnek a listán.
Magyarország számára 7,2 milliárd euró a kibocsátáscsökkentést szolgáló fejlesztések jogcímére van különítve, ami lehetővé teszi a közép-európai országok között való előrelépést, hiszen ezzel Horvátországot, Csehországot és Bulgáriát is megelőzi. Ugyanakkor az összeg még mindig jelentősen elmarad a legfőbb regionális kedvezményezettek büdzséjétől, ami arra figyelmeztet, hogy a magyar kormányzatnak érdemes lenne újabb lépéseket tennie a klímaváltozás elleni küzdelem érdekében.
Az uniós helyreállítási alap nem csupán gazdasági potenciált kínál, hanem környezeti felelősségvállalást is sürget, amelyre kiemelt figyelmet kell fordítani a jövőbeni befektetések során. A klímaváltozás elleni harc az EU és tagállamai szempontjából egyaránt sürgetővé vált, így a kormányoknak széles körű társadalmi és ökológiai hatásokat figyelembe véve kell döntéseiket megalapoznia.
