Elkerülhetetlen a rezsicsökkentés módosítása, de az árak nem lehetnek piaciak
A rezsicsökkentésnek nevezett hatósági áras rendszer 2013 óta az Orbán-kormány csodafegyvere. Bevezetésekor mérsékelte és kiszámíthatóbbá tette a háztartások rezsiköltségét, és a kapcsolódó kommunikációs kampány következtében érdemben hozzájárult a Fidesz 2014-es választási győzelméhez. A kormánypárt politikusai azóta is fontos kommunikációs témaként tartják a nyilvánosságban a rezsicsökkentést.
2021-ig a piaci áraktól független földgáz-, villamosenergia- és távhőárak fenntartása nem igényelt költségvetési ráfordítást. Volt olyan év, amikor az MVM-nek közel 100 milliárd forint elhatárolt nyeresége keletkezett a beszerzési áraknál magasabb hatósági árak következtében. A 2021-es tőzsdei áremelkedés hatása a még korábban olcsón beszerzett biztonsági készlet felhasználásával áthidalható volt. 2022-ben azonban a kormány rákényszerült a kedvezményes hatósági áras mennyiség korlátozására, és az átlagfogyasztás feletti mennyiségre rendkívül magas árat állapítottak meg.
A beszerzési áraknál lényegesen alacsonyabb hatósági árak miatt 2022 óta az MVM évente 800–1000 milliárd forint költségvetési támogatást kapott. A távhő-ártámogatást és más elemeket is figyelembe véve 2022–2025 között több mint ötezer milliárd forint költségvetési támogatás kellett a hatósági energiaárak fenntartására.
A jelenlegi költségvetési helyzetben (7,5 százalékos GDP-arányos hiány) nyilvánvalóan csökkenteni kell az energiaár-támogatást. Azzal is számolni kell, hogy a költségvetés sürgős rendbetételéhez szükséges lépésekre nincs felkészülve a társadalom.
Az Európai Bizottság álláspontja szerint az áraknak a valós piaci kereslet-kínálati viszonyokat kell tükrözniük, a fix hatósági árak torzítják a versenyt és elriasztják a piaci szolgáltatókat. A magyar rezsicsökkentés mesterségesen olcsón tartja a földgázt, konzerválva a fosszilis energiától való függőséget. Továbbá igazságtalan, mert a jelenlegi átlagfogyasztásig járó kedvezmény nem tesz különbséget szegény és gazdag háztartások között, így a tehetősebbek abszolút értékben nagyobb állami támogatást kapnak.
A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet legfrissebb gazdasági elemzései makrogazdasági és költségvetési oldalról közelítik meg a kérdést. Véleményük szerint a rezsicsökkentés fenntartása óriási terhet ró a központi költségvetésre, ami hozzájárul a magas költségvetési hiányhoz, és növeli az államadósságot.
A hazai szakértők időnként átverésnek minősítik a rezsicsökkentést, igazságtalannak tartják, mert a magas jövedelműek is részesülnek belőle, a piaci ár alkalmazását és szociális alapú támogatási rendszert szorgalmaznak. Egy javaslat szerint az energiarendszeren belüli szabályozás módosításával úgy lehetne százmilliárdokat fogni a rezsicsökkentésen, hogy alig fájna valakinek. Ehhez az is kellene, hogy a magas fogyasztású és jövedelmű réteget ki kell terelni a szabadpiacra. Bár villamos energiában minden bizonnyal van korreláció a magas fogyasztás és a jövedelem között, de a földgázra ez bizonyosan nem igaz, mert a fűtés esetében a fogyasztás sokkal inkább a lakás hőtechnikai jellemzőivel összefügg.
