Megszünteti a botrányos doktori iskoláját a Pécsi Tudományegyetem
A Pécsi Tudományegyetem szenátusa csütörtökön a Filozófia Doktori Iskola megszüntetéséről határozott – erről Fábián Adrián rektor tájékoztatta a sajtót. A tudományos fokozatszerzésekkel kapcsolatos vizsgálatok lezárultak, ezek alapján ugyan nem születtek további döntések az egyetemen, de a beszámolót elküldték a Magyar Tudományos Akadémiának, ahol további fejlemények várhatók. A rektor emellett javaslatot tett a kancellári rendszer átvizsgálására, majd megszüntetésére, amelyet a szenátus szintén támogatott.
A pécsi filozófusbotrány idén nyáron robbant ki, miután az egyetem egyik oktatója, Barcsi Tamás részletes nyílt levélben összegyűjtötte, hogy az elmúlt években milyen gyanús ügyek és furcsa diplomaszerzések halmozódtak fel a doktori iskolában. Állítása szerint fideszes politikusok és azokkal jó kapcsolatot ápoló közismert személyek kaptak érdemtelenül PhD-fokozatot vagy jutottak el az abszolutóriumig. Bár 2022 óta több jelzés – belső ellenőri jelentés, az MTA, társoktatók és a doktori tanács részéről – is érkezett az egyetem korábbi vezetéséhez, érdemi lépés nem történt, ezért fordult a nyilvánossághoz.
Az egyetem első hivatalos reakciója szerint a nyáron beiktatott rektor az iskola megszüntetését az októberi szenátusi ülésen kívánta tárgyalni, ami most meg is történt. A doktori iskola a PTE Kultúratudományi, Pedagógusképző és Vidékfejlesztési Karhoz tartozott, amelynek vezetője szeptember 1-jétől távozott az egyetemről. Az iskolának jelenleg mintegy 40 hallgatója van – akkreditációs problémák miatt 2023 óta nem vehettek fel új hallgatókat –, képzésüket az egyetemnek továbbra is biztosítania kell.
Fábián Adrián elmondta, hogy az egyetemnek egységes irányítási struktúrára van szüksége. A szenátustól elvi hozzájárulást kapott arra, hogy a kancellári rendszer eltörléséről a decemberi ülésre konkrét javaslatcsomagot terjesszen elő. „Egy kétharmados szenátusi többséget igénylő döntés után 2027. január 1-jétől szűnhet meg a jelenlegi rendszer” – fogalmazott. A PTE Kancelláriájának 1300 munkavállalója van, sokféle foglalkoztatási formában. Az egység megszűnésével adminisztratív teendők mindenképpen adódnak majd, de ez nem feltétlenül érinti a munkaköröket. „Ha van puffer a rendszerben, például párhuzamosságok, akkor ezt meg kell oldani, el kell simítani” – tette hozzá.
Arra a kérdésre, hogy várható-e a kancellária mint közpénzzel gazdálkodó szerv átvilágítása az új vezetés alatt, a rektor azt válaszolta, hogy annak nem nevezné, de egy szervezetfejlesztési projekt keretében már korábban is áttekintették a kancellária működését. Álláspontja szerint először a szerkezeti és működési kérdéseket kell rendbe tenni, aminek hatása lesz a pénzfelhasználásra is.
A magyar felsőoktatásban a kancellári rendszert a nemzeti felsőoktatási törvény 2014-es módosításával vezették be, a korábbi gazdasági igazgatói posztot váltva fel. A legfontosabb különbség a kettő között, hogy a gazdasági igazgatókat az egyetemek saját hatáskörben nevezték ki, munkáltatójuk a rektor volt, míg a kancellárokat a miniszterelnök. Ezzel kettős vezetés alakult ki az intézményeken belül, ráadásul a kinevezésekkel kapcsolatban pártpolitikai szálak is felmerültek. A PTE-n a fideszes Decsi István, egykori pécsi alpolgármester kapta meg a posztot 2020-ban, majd a modellváltás során az egyetemet fenntartó alapítvány kuratóriumába is bekerült. Kurátori pozíciójától az új kurátorok beiktatásával automatikusan búcsúzott, néhány nappal korábban pedig a kancellári posztról is lemondott.
Fábián Adrián arról is beszámolt, hogy ágazatfenntartói kérésre állásfoglalást fogalmaznak meg a kekva-modell kivezetésével kapcsolatban. A PTE szenátusa hibrid megoldást javasol: meg kellene őrizni a magánegyetemi rendszer rugalmasságát, ugyanakkor jogi és pénzügyi garanciákra van szükség az állam részéről. „A fenntartó tényleg a fenntartással, gazdálkodással foglalkozzon, de az egyetemi autonómiába, stratégiába ne szóljon bele” – mondta a rektor.
