Befejezték az első debreceni akkugyárat, és készen állnak a másodikra
Évekre előre le vannak foglalva a gyártókapacitások, folyamatosan zajlik a toborzás, és ha a kormány engedélyt ad, elindulhat a második gyártóegység építése – mondták a CATL képviselői a cég első debreceni cellagyárának csütörtöki sajtóbejárásán. Ha fel tudják építeni a most megnyitott mellé a másik két debreceni gyártóegységet, akkor a BYD-t leszámítva minden ismert autógyártónak szállíthatnak majd akkumulátorokat Debrecenből.
A kínai alapítású CATL a világ legnagyobb akkumulátorgyártója, amely az elektromos autókba szerelt akkumulátorok majdnem 40 százalékát gyártja. A cég 2022-ben döntött úgy, hogy második európai akkugyárát Debrecenben építi fel. Az eredeti bejelentés szerint több mint hétmilliárd dollárból – átszámítva körülbelül 3000 milliárd forintból – 100 gigawattórás kapacitású gyárat terveztek, a beruházást azonban három részre osztották. Mostanra csak az első, körülbelül 900 milliárd forintból felhúzott, nagyjából 40 gigawattórás cellagyárral készültek el, amely önmagában is Európa egyik legnagyobb akkugyára.
Automatizált gyártósorok, 800 méter hosszú üzem
A Debrecentől délre fekvő ipari parkban a CATL egy körülbelül 800 méter hosszú gyárépületet húzott fel, amelyben négy gyártósor működik párhuzamosan. A gyártás teljesen automatizált: a gépeket számítógépek irányítják, emberi beavatkozásra csak nagyon nagy hiba esetén van szükség.
A cég tájékoztatása szerint az üzemben nikkel-kobalt-mangán alapú akkumulátorokat gyártanak, de a sorokat később át lehet állítani lítium-vasfoszfát alapú aksik gyártására is, akár 1–5 nap alatt. A gyárban elektromos autókba való és helyhez kötött akkumulátorokat is készítenek majd, utóbbiak gyártása azonban a kapacitások lekötöttsége miatt leghamarabb évek múlva kezdődhet el.
Az ügyfelekről a cég szerződéses okokból nem beszélhet, annyit azonban elmondtak, hogy Debrecenből főleg német autógyártóknak szállítanak majd, és a legfontosabb partnereik közül több a 100–200 kilométeres körzetben található. Azt kategorikusan kizárták, hogy a BYD-nak gyártanának.
Nikkelszennyezés és állami támogatás
A gyár nyár végén kapta meg a használatbavételi engedélyt, de nem sokkal később több üzemrészben felfüggesztették a munkát, mert a cég saját mérései kilenc dolgozó szervezetében a határértéket meghaladó nikkelmennyiséget mutattak ki. A sajtótájékoztatón a CATL képviselői azt mondták, sem a cég, sem a kormányhivatal vizsgálata nem tudta megállapítani, hogyan került a nikkel a dolgozók szervezetébe. Állításuk szerint a mérések a próbagyártás előtt, a berendezések hangolása idején készültek, így nem a gépek működése okozta a határérték-túllépést. A hatóság néhány hét után újra engedélyezte a munkát, a próbagyártás a múlt héten elindult. A cég havonta végez légtérméréseket, a dolgozóktól félévente vesznek vizeletmintát, és vállalták, hogy néhány havonta nyilvánosságra hozzák a legfontosabb működési adatokat.
Az állami támogatásról szóló sajtóhírekkel szemben a cég képviselői cáfolták, hogy 320 milliárd forintot kaptak volna. Elmondásuk szerint egyetlen érvényes támogatási szerződésük van, amelyet tavaly decemberben írtak alá, és amely a teljes beruházáshoz 129 milliárd forint állami támogatást irányoz elő, ebből eddig kevesebb mint 10 milliárd forinthoz jutottak hozzá.
Létszám és jövőbeli tervek
Az üzemnek jelenleg 2900 dolgozója van, 52 százalékuk helyi. A cél az, hogy 2030-ra a helyiek aránya elérje a 89 százalékot. Az év végére 3200 fővel számolnak, az első üzem teljes kapacitású működtetéséhez több mint 4000 dolgozóra lesz szükség. Ha elkezdik építeni a második ütemet, a létszám 2030-ig meghaladhatja a 7000 főt, a harmadik ütemmel pedig akár a 9000-et is elérheti.
A cég képviselői szerint a sok kínai szakember csak a gyártósorok beüzemeléséhez és a betanításhoz kell, néhány év múlva hazamennek. Példaként a 2022-ben megnyitott németországi üzemüket említették, ahol eleinte 40 százalék volt a kínaiak aránya, mára ez 10 százalék alá csökkent.
