Egy befektető szerint az MI-cégek érdeke, hogy rettegjünk a világvégétől
A 2008-as pénzügyi válságot előre látó befektető, Steve Eisman szerint a mesterséges intelligencia fejlesztőcégei szándékosan terjesztik az emberiség kihalásáról szóló forgatókönyveket, mert ez áll az érdekükben. Eisman a CNBC gazdasági hírtelevízió műsorában beszélt erről.
Az elmúlt hetekben a mesterséges intelligenciáról szóló közbeszéd apokaliptikus fordulatot vett. Először aggasztó hírek jelentek meg egymással koordináló, különböző rendszerekbe emberi utasítás nélkül betörő MI-ügynökökről, majd Jacob Coxon, aki az OpenAI-nál és az Anthropicnál is dolgozott, azt állította: az ottani fejlesztők szerint a mesterséges intelligencia akár néhány éven belül az egész emberiség elpusztítására lehet képes. Több, még mindig ezeknél a cégeknél dolgozó fejlesztő megerősítette, hogy ők is mintegy tíz százalék esélyt adnak arra, hogy a munkájuk egy évtizeden belül véget vethet mindenkinek. A nagy MI-fejlesztő cégek vezetői nyilvánosan kiálltak amellett, hogy a fejlesztéseket közösen és összehangoltan lassítani kellene.
Steve Eisman befektető szerint mindez egy nagy trükk. A neve a magyar közönségnek keveset mond, de a Nagy dobás című filmben Steve Carell által alakított befektetőt róla mintázták: az a karakter is mindenkinél korábban jött rá, hogy a subprime hitelekre épített pénzügyi rendszer össze fog omlani, és ezen a tudásán hatalmas vagyont keresett.
Eisman a héten azt mondta a CNBC-nek, egyáltalán nem tart attól, hogy hamarosan terminátorok igázzák le az emberiséget, szerinte az MI-apokalipszisről szóló diskurzus teljes sületlenség. A cégek szándékosan terjesztik a világvége-forgatókönyveket, mert ez egyértelműen az érdekükben áll – vélekedett. Álláspontja szerint az MI-cégek megpróbálnak létrehozni egy válságot, amit aztán szabályozás követ, remélve, hogy ezt a szabályozást úgy alakíthatják, hogy kialakuljon egy számukra kedvező piaci helyzet.
A befektető úgy látja, az Anthropic és az OpenAI körül – ahogy a hasonló cégek körül is – kezd fogyni a levegő, mert a tokenmaxxingnak nevezett stratégia kifulladni látszik. Az MI-t felhasználó cégek ugyanis egyre jobban odafigyelnek a kiadásaikra, ami miatt a nagy fejlesztőcégek kevesebbet keresnek.
A tokenmaxxing lényege, hogy a cégek arra bátorították a dolgozóikat, használják minél több folyamatban a mesterséges intelligenciát. Egy IT-cégnél ez oda vezetett, hogy a fejlesztők lényegében mindent MI-eszközökkel csináltattak meg, ezernyi promptot beírva a csetbotokba. Ez rengeteg MI-használatot, úgynevezett tokent eredményezett, a munka viszont nem lett feltétlenül hatékonyabb. Az MI-használatért a cégek fizetnek a modelleket fejlesztő cégeknek, így a tokenmaxxinggal jelentős összegeket dobtak ki az ablakon. Ezért több cég igyekszik jobban odafigyelni arra, mire használják a dolgozóik a mesterséges intelligenciát, különböző korlátozásokkal és jobban követhető, úgynevezett open weight modellekkel.
Eisman szerint ettől a nagy MI-cégek nagyon idegesek, hiszen nekik rossz, ha az ügyfeleik hirtelen elkezdenek odafigyelni arra, mennyi pénzt költenek a szolgáltatásaikra. Megfogalmazása szerint az Anthropic és az OpenAI üzlete körül nincs „várárok”, nincs biztonsági védőháló: ha nem ömlik a cégekhez a pénz, az üzlet nagyon hamar összeomolhat. Ilyen védőháló lehetne viszont, ha a kormányzat megfelelően szabályozná a mesterséges intelligencia piacát – a cégek reményei szerint az ő bevonásukkal, hogy a szabályokat úgy alakítsák ki, ami a két nagy cégnek kedvez, és kialakulhasson egy duopólium az MI-fejlesztések piacán. Eisman szerint mi sem lehetne jobb indok a szabályozásra, mint az a fenyegetés, hogy ha nem hozunk közösen szabályokat, akkor éveken belül mind meghalunk.
A befektető hozzátette: csökkentette az MI-befektetéseit, és úgy látja, ha az Anthropic és az OpenAI tényleg amiatt aggódna, hogy túl veszélyes a termék, amit fejlesztenek, akkor a hisztériakeltésen kívül más lépéseket is tehetnének, például leállhatnának a pénzgyűjtéssel és elhalaszthatnák a részvényeik tőzsdei bevezetését. Ilyenről viszont nem hallott, így nem gondolja, hogy az MI miatt komolyan aggódnunk kellene az emberiség jövőjéért.
