Sok ok miatt késhetnek a műtétek, de leginkább pénz kell a várólisták csökkentéséhez
Csípőprotézis műtétre április elején még 9602 ember várt Magyarországon hatvan napnál régebb óta. Szeptemberre ez a szám 10 607-re nőtt. A térdprotézisre várók száma közel 3000-rel emelkedett, így már 21 741 beteg várakozik hatvan napnál régebb óta. A szürkehályogműtéteknél is többen várnak, mint tavasszal: 6291-en.
A Tisza Párt és Hegedűs Zsolt miniszter is ígéretet tett a várólisták csökkentésére: 2027 végére a fekvőbeteg-ellátásban legfeljebb 6, a járóbeteg-ellátásban 2 hónapra csökkentenék a várakozási időt. A kormány határozatban hívta fel az egészségügyi minisztert, hogy idén augusztus 15-ig dolgozza ki a tervet. Hegedűs Zsolt augusztus végi értékelésében azt írta: a szakmai program elkészült, de részletei még nem ismertek.
A várólisták problémája az ellátórendszer számos nehézségét mutatja: szakemberhiány, munkaszervezési gondok, transzparencia hiánya, földrajzi egyenlőtlenségek. A legfontosabb probléma a pénzhiány. Sinkó Eszter egészségügyi közgazdász szerint a megoldás a térítési díjak felemelése, mivel a jelenlegi díjak veszteséget termelnek a kórházaknak, így azok nem vállalnak több műtétet. A tervek szerint 30 százalékkal magasabb díjtétel elegendő ösztönző lehet. Számításai szerint 15-20 milliárd forint plusz pénz 15 hónapra lebontva meghozhatja a várt eredményt.
Szeptemberben a csípőprotézis műtéteknél 143 nap volt a tényleges várakozási idő országos átlaga az elmúlt hat hónapban, a medián 43 nap. A legtöbbet a Dél-Dunántúlon és Észak-Magyarországon kell várni, mindkét helyen 205 nap volt az átlagos várakozási idő, míg Nyugat-Közép-Magyarországon csak 111 nap. Térdprotézis műtéteknél az országos átlag 293 nap, a medián 198 nap volt. A Dél-Dunántúlon 446 nap, Észak-Magyarországon 437 nap, a Dél-Alföldön 192 nap. A szürkehályogműtéteknél az országos átlag 47 nap volt, de Észak-Magyarországon 195 nap.
A NEAK válasza szerint a rendszer valós időben mutatja az előjegyzési listákat. A várólista nyilvántartás csak a kötelező várólista műtétekre, 15 műtéti típusra terjed ki, és csak azokra, ahol a várakozási idő meghaladja a 60 napot. A szakrendelések várólistáját nem mutatják.
A hosszú várólistáknak számos gyakorlati oka van. Kaló Zoltán, a NEAK főigazgatója szerint az ellátórendszer rossz állapotban van, hiányoznak az emberi erőforrások és az infrastruktúra. A Covid-időszakban elmaradt műtétek is felduzzasztották a várólistákat. Sok helyen nincs elég altatóorvos, sebész vagy szakápoló. Eszközhiányok és műszaki hibák is növelik a várakozási időt. Akut esetek felboríthatják a műtéti menetrendet, és a kevésbé sürgős esetek hátrasorolódnak. A műtétek kezdési időpontjának csúszása és a betegcsere is időt vesz igénybe. Előfordulhat, hogy nincs elég szabad ágy az intenzív vagy posztoperatív őrzőben.
Kovácsy Zsombor jogász, orvos, egészségügyi szakmenedzser szerint a jó várólista-szabályozáshoz logikai koherencia, igazságosság és átláthatóság szükséges. Kaló Zoltán szerint a köz- és magánviszonyt az egészségügyben rendszerszinten újragondolják, és várhatóan társadalmi egyeztetés is lesz. Szerinte szükség van a magánegészségügy kiegészítő szerepére.
Hegedűs Zsolt szeptember elején bejelentette: a választási ígéretek között szereplő évi 500 milliárd forintos pluszforrást az egészségügyben nagyrészt a szakdolgozók bérének rendezésére fordítják. Sinkó Eszter szerint ha lesz többletforrás, a kórházak meg tudják teremteni a többletmunka feltételeit, de ehhez teljesítményalapú bérezésre van szükség.
