NEM CSAK A KONCENTRÁCIÓT RONTJA, EGYENSÚLYPROBLÉMÁKAT IS OKOZHAT A SOK TELEFONOZÁS
Az okostelefonok világában nem meglepő, hogy a telefonfüggőség kérdése napjainkban komoly viták tárgyát képezi. A magyar kormány például kifejezett rendeletet hozott az iskolai mobilozás betiltásáról, hogy csökkentse a telefonhasználat negatív hatásait. Ám a helyzet ennél komplexebb, hiszen nem mindenki válik automatikusan függővé, aki sok időt tölt a telefonján. Az okostelefonok mindennapi életünket átszövő eszközök, így érdemes megérteni a mögöttes okokat, amelyek a telefonhasználat iránti igényt generálják.
A Semmelweis Egyetem kutatói nemrégiben merész vállalkozásra adták fejüket: a pszichológiai és fizikai következmények összefüggését vizsgálták, különböző okostelefon-használati szokások alapján. A kutatás során 18-35 éves egyetemisták álltak a középpontban, akik közül az alanyok személyiségi jellemzőit és mentális állapotát is figyelembe vették. Az elvégzett vizsgálatok során három csoportot alakítottak ki a felhasználók szokásai alapján: 1) a „tisztán szociális jellegű” csoport, amely kizárólag kapcsolattartásra használja a telefont, 2) a „mérsékelt folyamat jellegű” felhasználók, akik mellett híreket és szórakoztató tartalmakat is fogyasztanak, valamint 3) az „erős folyamat jellegű” felhasználók, akik napi négy-öt órát vagy annál többet töltenek a telefonjukat nyomkodva.
Dr. Takács Johanna, a kutatás vezetője hangsúlyozta, hogy az egyik legértékesebb megállapításuk az volt, hogy a személyiség, például a neuroticizmus magas pontszáma nem elegendő a telefonfüggőség kifejlődéséhez. Nem az határozza meg, hogy valaki hajlamos-e a szorongásra vagy depresszióra, hanem sokkal inkább a magatartásuk és érzelmeik szabályozásának képessége, valamint az, hogy félnek-e attól, hogy lemaradnak valamiről.
A kutatás további eredményei is figyelemre méltóak. A telefonos időtöltés esetében ugyanis nem a mennyiség, hanem a használat módja a legfontosabb: azok, akik passzívan görgetik a közösségi média hírfolyamát, folyamatos ingerek hatásának vannak kitéve, ami rontja a koncentrációjukat, és hosszú távon mentális megterhelést okoz. Az „erős folyamat jellegű” felhasználók esetében alacsonyabb teljesítményt mértek figyelmi és emlékezeti feladatokban, gyengébben aludtak, és erősebb vágyuk volt az állandó új ingerek iránt.
Fizikai hatások szempontjából is megmutatkozott a telefonhasználat következménye: a folyamatos telefonra nézés következtében a fej előrehajlása és a nyak túlnyomása komoly kényelmetlenségeket okozhat, a rossz testtartás pedig hosszú távon egyensúlyproblémák kialakulásához vezethet. Seregély Beáta, a kutatás fizikai méréseinek szakértője, hangsúlyozta, hogy ezek a problémák nemcsak a telefonhasználat során jelentkeznek, hanem a mindennapi tevékenységek során is befolyásolják az egyének életminőségét.
A tudósok hangsúlyozták, hogy a cél nem a fiatalok telefonhasználatának korlátozása vagy büntetése, hanem sokkal inkább a tudatosabb használat támogatása. Ilyen lehetőségek közé tartozik például az értesítések kikapcsolása, a közösségi médiával töltött idő korlátozása, a lefekvés előtti telefonmentes időszakok beiktatása, valamint a megfelelő testtartás és mozgás gyakoroltatása. Ezen intézkedések segítségével a fiatalok önkontrollja fejleszthető, ami csökkentheti a telefonfüggőség kialakulásának kockázatát, még azok körében is, akik érzékenyebbek, szorongásról vagy stresszről számolnak be.
