Nem a vakolat hiánya a fő probléma a magyar egészségügyben
Egy átlagos magyar ma is nagyjából öt évvel rövidebb ideig él, mint egy átlagos európai polgár, és különösen aggasztó, hogy a kezelhető okokból bekövetkező halálozások arányában az egyik legrosszabbul teljesítő országok közé tartozunk Európában.
A magyar egészségügyi rendszer jelenleg elsősorban az akut betegségek kezelésére épül, holott a magyarok egészségi állapotát elsősorban a krónikus betegségek határozzák meg. A szakemberek szerint a legfőbb kihívás nem az épületek műszaki állapota vagy az alapvető felszereltség hiánya, hanem a rendszer mélyebb szerkezeti problémái.
Arról, hogy mire lenne szükség egy szervezettebb, átláthatóbb és megbízhatóbb egészségügyi rendszerhez, amelyben nem vesznek el a betegek, Boros Tamással, az Egyensúly Intézet igazgatójával és Filippov Gáborral, az intézet kutatási igazgatójával beszélgettek. A beszélgetés legfontosabb megállapításai rávilágítanak arra, hogy a krónikus betegségek kezelésére és a megelőzésre nagyobb hangsúlyt kellene fektetni a jelenlegi gyakorlatnál.
