Változnak a DNS-tesztek eredményei a MyHeritage-nál
A genetikai származásvizsgálatok népszerűsége az elmúlt évtizedben jelentősen megnőtt, és sokak számára az identitás fontos részévé vált, hogy megtudják, hány százalékban hordoznak germán, dél-olasz vagy askenázi zsidó származást. A MyHeritage európai piacvezetőként nemrég bejelentette, hogy algoritmusai hatékonyabbá váltak, és még pontosabb eredményeket képesek produkálni, ám ez sok felhasználónál azt eredményezte, hogy korábbi százalékos értékeik jelentősen megváltoztak.
A cég közlése szerint az új verzióban alkalmazott nagyobb adatmennyiség és új algoritmikus módszerek révén pontosabb képet tudnak adni a genetikai összetételről, mivel a tágabb régiókat finomabb etnikai régiókra bontják, és a meglévőket pontosabban ábrázolják. Míg korábban 42 etnikumot különböztettek meg, mostantól 79-et, bár néhány kikerült a rendszerből, és az ott hiányzó elemek valószínűleg más közeli etnikumokhoz kerültek át.
Szakértői vélemény a tesztek megbízhatóságáról
Dr. Falus András, a Semmelweis Egyetem Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet professor emeritusa a Telexnek nyilatkozva elmondta, hogy a mesterséges intelligencia segít az adatbankok frissítésében, ami nagyobb vizsgálatokat tesz lehetővé, ugyanakkor erős fenntartásokkal kezeli az otthoni DNS-teszteket. A szakértő szerint ezek a vizsgálatok lehetőséget adnak bizonyos örökölhető betegségek genetikai hátterének megismerésére, de fontos hangsúlyozni, hogy egyelőre kevés olyan betegség ismert, amelyet kizárólag egy gén mutációja okoz.
Falus arra is figyelmeztetett, hogy egy adott génváltozat jelenléte szinte sosem jelenti a betegség 100 százalékos kialakulását, csupán megnöveli annak esélyét. Példaként említette a P53 tumorgátló gént, amelynek egyes mutációi igazoltan kapcsolódnak egyes tumorok kialakulásához, de önmagában nem elegendőek a betegség megjelenéséhez. Hozzátette, hogy a gének hálózatokban hatnak, és számos egyéb tényező ellensúlyozhatja a hatásukat.
Az etnikai hovatartozás kérdése és a tesztek értelme
A szakértő szerint az európai etnikumok vizsgálata mozgó világ, mivel az emigráció, a népvándorlás, a vegyes házasságok és az eltitkolt apasági helyzetek mindannyiunk családtörténetét átszövik. Ha elég messzire megyünk vissza, valójában mind keverékek vagyunk, ami alapján a genetika a rasszizmus legnagyobb ellenszere lehet, hiszen nem létezik olyan, hogy valaki tisztán egy etnikumhoz tartozik.
Arra a kérdésre, hogy a hobbin és a kíváncsiság kielégítésén kívül van-e értelme ezeknek a teszteknek, Falus röviden azt válaszolta: nem. Egy-egy vizsgálatnál lehet valamilyen informatív része, kimutathat rizikófaktorokat, de messzemenő következtetésre semmilyen alapot nem ad, és a valóban értelmes információkhoz sokkal alaposabb vizsgálatokra van szükség.
Összességében tehát nem érdemes aggódni, ha valakinek hirtelen néhány százaléknyi skandináv vér helyett kelet-európai származást mutatnak ki az eredmények – ez nem az első ilyen korrekció, és valószínűleg nem is az utolsó.
