Azbesztprobléma Ausztriában és Magyarországon: Greenpeace Sajtótájékoztató
Az osztrák Greenpeace legutóbbi online sajtótájékoztatója során kiderült, hogy Magyarország az azbesztszennyezés kezelésében irigylésre méltó példát mutat Ausztriának. Stefan Stadler, a szervezet kutatója, hangsúlyozta, hogy Ausztriában Burgenland, Stájerország és Alsó-Ausztria a legnagyobb érintettek, míg Magyarországon Sopronban és Szombathelyen találhatóak olyan területek, ahol az azbeszt koncentrációja jelentősen meghaladja a megengedett határértékeket.
Az esemény kapcsán komoly aggodalmak merültek fel, miután a kutatók figyelmeztettek arra, hogy az azbeszt akkor válik igazán veszélyessé, amikor a benne található mikroszkopikus szálak a levegőbe kerülnek, ahol akár 2000 méteres magasságba is eljuthatnak. Ezek a szálak hosszú ideig képesek lebegni a levegőben, és így akár zárt terekbe is bejuthatnak, ami komoly kockázatot jelent a lakosság számára. Stadler beszámolt arról, hogy a mintavételezés során sok esetben annyira magas értékeket mértek, hogy a lakók kénytelenek voltak elhagyni otthonaikat.
Egészségügyi Kockázatok és Hivatalos Reakciók
Hidvégi Edit tüdőgyógyász további részleteket osztott meg az azbeszt belélegzésével járó egészségügyi kockázatokról. A tüdőszövetbe beépülve, az azbeszt súlyos betegségeket okozhat, például tüdőfibrózist, ami oxigénhiányt eredményez. A tüdőrák kialakulásához sok esetben hosszú évek kellenek, ami megnehezíti a kapcsolatok azonosítását a lokálisan mért rákfrekvenciák és az azbeszttel való érintkezés között.
László Győző, Szombathely alpolgármestere elismerte, hogy a város már szembesült az azbesztproblémával, miután április 13-án értesítést kaptak, amelyben az Oladi platón talált azbesztes kőzúzalékról volt szó. Azóta prioritásként kezelik az ügyet, és több helyszínen már azbesztszennyezést azonosítottak. Az alpolgármester szerint sürgős lépések szükségesek a problémák megoldása érdekében, beleértve a foglalkozási felelősség tisztázását is.
Intézkedések a Szennyezés Ellen
A városvezetés elsődleges feladata az volt, hogy minimalizálják a szennyeződés terjedését. Ennek érdekében rendszeresen locsolják az érintett útszakaszokat és sebességkorlátozást vezettek be. A helyi hatóságok emellett különféle műszaki megoldásokat is alkalmazni terveznek, például kalcium-kloriddal történő locsolást, geotextil használatát és bitumenes fedést a leginkább szennyezett területeken.
László Győző hangsúlyozta, hogy a kérdésben az osztrák hatóságokkal való együttműködés elengedhetetlen. Különösen aggasztónak tartja, hogy Ausztriában már megkezdődtek a bányaüzemek bezárási folyamatok, de Magyarországot nem értesítették a helyzet következményeiről, amelyeknek komoly hatásai lehetnek.
Jövőbeli Kapcsolatok és Asociációk
Stadler megjegyezte, hogy a kétoldalú együttműködés létfontosságú lenne a határokon átívelő szennyezés problémájának megoldásában. Javasolta, hogy Ausztriában építsenek olyan lerakókat, ahol biztonságosan, a levegő szennyezése nélkül tárolható az azbesztes kő. A létesítmény finanszírozásához körülbelül húszmillió euróra lenne szükség, amelyet egy katasztrófavédelmi alapból lehetne előfinanszírozni.
