Egy Kicsit Kisebb Lesz Magyarország: Az Ipoly Folyó Kanyarulatainak Erodálódása
Az Ipoly folyó Hontnál lévő kanyarulata a BME Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék kutatócsoportjának figyelmének középpontjába került, akik már három éve tanulmányozzák, hogyan alakulnak a természetes folyókanyarulatok az erózió hatására. A kutatás célja, hogy megértsék, miként válik egy egykori aktív folyóág a természetes erózió következtében holtággá, míg a benyúló földnyelv szigetté alakul.
A kutatók olyan folyamatokat elemeznek, mint a mederszint csökkenése és a folyó hordalékháztartása, amelyek közvetlen hatással vannak a folyó ökológiai állapotára. Török Gergely, a BME tudományos főmunkatársa hangsúlyozza: fontos, hogy referenciákat állítsanak fel, amelyek segítségével értékelni tudják a Tisza vagy a Duna természetes állapotait, és megértsék a jelenlegi problémákat, mint például a mederszint csökkenését.
A kutatási eredmények szerint a folyóinkat körülvevő struktúrák, mint a betonteknők, megakadályozzák a természetes hordalékáramlást, ami hozzájárul a mederszint csökkenéséhez. Ahogy Tóth Gergely megjegyzi, a hordalék hiánya miatt a folyók már a medrükből pótolják a szükséges anyagokat, amely a mederszint csökkentéséhez vezethet. A jövőbeli vízkezelési gyakorlatoknak figyelembe kell venniük az áramlási folyamatokat és a hordalékháztartás egészségét.
Az Ipoly, akárcsak a szabályozás előtti Tisza vagy a Mississippi, meanderező folyó, amelynek mozgását folyamatosan erózió formálja. A Mississippi esetében részletes mérések támasztják alá, hogyan változott az évezredek alatt, és évente egy-két új kanyarulatot is kialakít. A BME kutatócsoport jelenleg az Ipoly áramlását vizsgálja, ahol az erózióval érintett ívek mederszintje csökken, míg a lassabb áramlású területeken hordalék rakódik le, ezzel a folyó félszigeteket alakít ki.
Török Gergely megjegyezi, hogy három évvel ezelőtt a félszigeten két autó is kényelmesen elfért egymás mellett, de a part gyors eróziós folyamata miatt ez a terület gyorsan csökken, amely a „kígyó harapásához” vezethet. E folyamatok akár öt-tíz éven belül is végbemehetnek, attól függően, milyen és mekkora árhullámok érkeznek. A lefűződés következtében holtág alakul ki a folyóban, amely megállítja az áramlást és lehetőséget ad a lebegő hordalék lerakódására.
Mivel a határfolyóknál a sodorvonal a terület országhatárát jelöli, a lefűződés következtében keletkező holtág, egy aprócska sziget formájában, nagy valószínűséggel Szlovákia területéhez kerül, ami Magyarország területének csökkenését eredményezi. Ugyanakkor Török megnyugtat, hogy lehet, egy másik ívnél kedvezőbb változások is bekövetkezhetnek.
A Telex folyamatosan foglalkozik a folyószabályozások okozta problémákkal, és cikkek egész sorával segít megérteni a természeti vizek kezelésének bonyodalmait. Ha érdekli, hogyan lehetne a természetesebb vízgazdálkodást megvalósítani például a hódok közreműködésével, további tájékoztatást talál a cikkek között.
Forrás: telex.hu/belfold/2025/11/06/mar-csak-par-ev-es-egy-kicsit-kisebb-lesz-magyarorszag
