Elindult az Artemis II misszió: Új távlatok az űrkutatásban
2026. április 2-án elindult az Artemis II, az emberiség eddigi legambiciózusabb űrutazása, amely a Hold körüli pályán zajlik. A küldetés célja, hogy felkészítse a terepet a következő lépésre, ahol már űrhajósok landolhatnak a Hold felszínén. A négy űrhajós, Christina Koch, Reid Wiseman, Victor Glover és Jeremy Hansen tíz napot töltenek a világűrben, miközben folyamatosan tesztelik az Orion kapszula életfenntartó rendszereit és egyéb létfontosságú berendezéseit.
A Space Launch System (SLS) rakéta, amely az Artemis II-t az űrbe juttatja, soha nem látott teljesítményre képes. Az indítást követően a rakéta szuperszonikus sebességre gyorsult, miközben átjutott a Max Q-n, ahol a legnagyobb aerodinamikai terhelés éri. A gyorsítórakéták üzemanyaga a beindulás után elégett, és visszahullott a Földre, míg a küldetés szempontjából kulcsfontosságú hajtómű-leállás is zökkenőmentesen zajlott le.
A Kármán-vonal átlépésével az űrhajósok Föld körüli pályára helyezkedtek, és az Orion napelemszárnyai is kinyíltak, amelyek egyenként 7 méter hosszúak és összesen 5000 napelemmel rendelkeznek. Ez a technológia kulcsszerepet játszik az űrhajósok energiaellátásában. Az indítás során azonban nem minden ment simán: hibát észleltek az SLS rakéta repülésmegszakító rendszerében, ami aggodalomra adhatott okot az indulás előtti utolsó percekben. Ezt a rendszert arra tervezik, hogy vészhelyzet esetén automatikusan megsemmisítse a rakétát, ha az elhajlik az előre meghatározott pályájától.
A NASA az űrsiklóprogramból átvett hardverelemet használt a hiba kijavítására, amely lehetővé tette az indítást. Ezt követően a küldetés során további problémákat is észleltek, például a mentőrakéta-rendszer egyik akkumulátorának hőmérséklete rendellenességeket mutatott, ám a NASA megnyugtatott, hogy ezek nem befolyásolják a küldetést.
A misszió alapvető célja a tartós holdi jelenlét megteremtése, és ennek érdekében Reid Wiseman parancsnok és csapata a NASA 1972 után tervezett első emberi holdra szállására készül. A küldetés tagjai közt szerepel Victor J. Glover, az első színes bőrű ember, aki eljuthat a Holdra, Christina H. Koch, aki az első nő, aki a Hold körül fog tartózkodni, valamint Jeremy Hansen, a kanadai küldetésspecialista, aki vadászpilótaként tevékenykedett és ez az első űrrepülése.
Az űrhajósok által viselt űrruhák, amelyek a NASA Orion Crew túlélőrendszerének része, vészhelyzetben akár hat napig is képesek fenntartani viselőik életét. A szkafanderek önállóan, egyfős űrhajóként működnek, biztosítva a levegőt, élelmet, ivóvizet és hulladékkezelést, ami különösen fontos lehet, ha a kapszula levegőellátása megszűnik. A küldetés ezen őszi napja a hatnapos időkerethez igazodik, amely a tervezett időszakot jelenti, jobban megvilágítva az űrutazás komplexitását.
Ha minden a tervek szerint alakul, az űrhajósok az indítás kritikus pillanatakor az OCSS ruhákat viselik, de a pályára állás után ezt leveszik, majd a súlytalanság állapotában gyakorlatoznak a felszerelés kezelésével. A NASA Artemis-programjában együttműködik 61 ország, köztük a kanadai, az európai, a japán és az Egyesült Arab Emírségek űrügynökségei, valamint a Boeing, SpaceX, Lockheed Martin, Blue Origin, Axiom Space és Másik Space Technologies is.
A korábbi Artemis-misszió, az Artemis I, 2022 szeptemberében zajlott le, és egy technológiai demonstráció céljából valósult meg, amely során az űreszköz 25 napot és 10 órát repült, mielőtt a Csendes-óceánban landolt volna.
Az Artemis II küldetése végül a tervezett határidőnél később kezdődött, miután szivárgási problémák miatt elhalasztották az indulást. Az SLS rakéta hidrogénszivárgása a központi fokozatának illesztőegységénél történt, ami megnehezítette a tesztelést, felmerült az üzemanyagtartályok nyomás alá helyezésének problémája is. A NASA többször is bejelentette, hogy ütemtervük csúszik, és az Artemis III, amely 2027-re volt tervezve, már nem fog érintkezni a Hold felszínével, helyette a Földhez közelebbi randevúkat terveznek a kereskedelmi gyártású holdkompokkal.
Az Artemis-program célja, hogy az emberek fenntartható környezetben tudjanak újra jelen lenni a Holdon, amit az Artemis II küldetése egy fontos lépéseként szeretne megvalósítani, és az űrkutatás jövője érdekében minden erőfeszítést megtesznek a siker érdekében.
