Triplázódhat a magyar szélerőművi kapacitás, de ez még csak a kezdet
A nyáron meghirdetett pályázaton jelentkező vállalkozók mintegy 2300 megawattnyi új szélerőművet építenének, miközben az első körben nagyjából 700 megawatt új kapacitás hálózati csatlakoztatására van lehetőség – írta Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter a Facebook-oldalán kedden. A pályázók emellett közel 2000 megawattóra kapacitású akkumulátoros energiatároló építését is vállalták.
Magyarországon 2011 óta változatlanul 330 megawatt körül alakul a szélerőművek beépített kapacitása. Ehhez képest a mostani tenderre mintegy hétszeres fejlesztési igény érkezett, a beruházói érdeklődés tehát jóval nagyobb a jelenleg rendelkezésre álló kapacitásnál, és már a 700 megawattos teljesítmény beépítésével is meg lehet triplázni a szélenergia-termelés mostani szintjét.
Érdemi számban utoljára a 2000-es években létesítettek szélerőműveket az országban, az erre vonatkozó eddigi egyetlen állami pályázat 2006-ban volt, ám az engedélyeztetés már húsz éve is komoly akadályokat állított a beruházások elé. 2010 után megszűnt a szélerőművek csatlakoztatásának lehetősége, 2016-ban pedig a kormány lényegében be is tiltotta az építésüket.
2024 elején napirendre került egy több mint 2500 megawattnyi szélerőmű-fejlesztési terv, amely egyetlen nagy beruházónak kedvezett volna, a kormány azonban már akkor is a hálózat korlátozott befogadóképességére hivatkozva mindössze 670 megawattnyi új kapacitás csatlakoztatásával számolt. A meglévő hálózat kihasználását segítő energiatárolók fejlesztése is már ekkor felmerült.
Rövid, néhány éves időtávon az 1000 megawattos szélerőművi kapacitás elérése lehet reális Magyarországon, a pályázatok területi eloszlása alapján pedig ennél valamivel kisebbre bővülhet a hazai szélerőműpark összesített mérete. Tavaly már számos környező országban, például Ausztriában és Romániában is magasabb volt a szélturbinák kapacitása, míg Szlovéniában és Szlovákiában minimális, Csehországban pedig nagyjából a hazai szinttel egyező.
A mostani körben kiírtnál jóval nagyobb hazai potenciált mutat, hogy a nyáron bemutatott tervek szerint a kormány a következő négy évben összesen 4000 megawatt teljesítménnyel bővítené a rendszert. A mostani tehát csak az első lépés: a technikai feltételek megteremtése és a beruházások időigénye miatt inkább az tűnik reálisnak, hogy 2030-ig elinduljon a több gigawattnyi szélenergiás beruházás, a befejezés pedig valószínűleg nagyrészt a következő évtizedre csúszik.
A szélenergia-beruházások kilátásait nemzetközileg is erősen befolyásolják a politikai körülmények: a november 3-i félidős amerikai választáson a demokraták megszerezték a többséget a kongresszus mindkét házában, amire az európai szélenergiás cégek részvényei jelentős emelkedéssel reagáltak. A szélturbinákat gyártó dán Vestas részvényei 2,9, a szintén dán Ørstedéi 4,6, a német Nordex papírjai pedig 4,8 százalékkal drágultak november 4-én. A befektetők abban bíznak, hogy a demokrata kongresszusi többség korlátozhatja Donald Trump mozgásterét, akinek kormányzata korábban több amerikai tengeri szélerőmű-beruházást is megpróbált leállítani.
