Ötmilliárd eurós kínai hitelkeretről tárgyalt a választások előtt az Orbán-kormány
Akár ötmilliárd eurós finanszírozási keret kialakítását is tervezhette Kínával az Orbán-kormány az áprilisi választások előtt egy 2026 tavaszán készült megállapodástervezet alapján. Az angol nyelvű dokumentum szerint a pénzügyi keret különböző magyarországi fejlesztésekre szolgált volna, és kiterjedt volna az infrastruktúrára, a közlekedésre és az energetikára is.
A megállapodástervezet a Nemzetgazdasági Minisztérium és a kínai állami Export-Import Bank (CEXIM) közötti pénzügyi együttműködés bővítéséről szólt. Ettől a banktól vette fel az Orbán-kormány azt a hitelt, amelyből a Budapest–Belgrád-vasútvonal magyarországi szakaszát építtették rendkívül magas költségek mellett. Ugyaninnen vette fel 2024-ben a kormány az egymilliárd eurós kínai hitelt is; a két éve titokban intézett ügyletről idén májusban adta ki az adatokat az állami adósságkezelő.
A tervezetben szereplő ötmilliárd euró nem egyetlen konkrét hitelt jelentett, hanem egy finanszírozási együttműködés keretét. Végleges kamatokat, futamidőket vagy konkrét beruházási összegeket nem tartalmazott a dokumentum. Mivel módosítási javaslatok is szerepelnek benne, tárgyalások folyhattak az együttműködésről.
A tervezett finanszírozás többféle formában valósulhatott volna meg: hitelekkel konkrét projektekhez, beruházási eszközökkel vagy tőkepiaci tranzakciókkal. A dokumentum a pandakötvények és a dim sum kötvények kibocsátásának lehetőségét is említi, amelyekkel Magyarország kínai jüanban vonhatott volna be forrásokat a nemzetközi pénzpiacokról. A finanszírozás euróban, dollárban vagy jüanban történhetett volna.
Az ügyben kérdéseket küldtek a Gazdasági és Energetikai Minisztériumnak, hogy kiderüljön, tud-e az új kormány a tervezetről, és ha igen, mit tervez tenni vele. A minisztériumot és az Államadósság Kezelő Központot is megkeresték, amelyek múlt hét óta nem válaszoltak.
