Nagy Ervin Kolozsváron bejelentette: újraosztják az erdélyi kulturális támogatásokat
Szemléletváltás, finanszírozási reform és kapcsolatépítés jellemzi a következő időszak kultúrpolitikai irányát Nagy Ervin kulturális államtitkár és Mattyasovszky-Zsolnay Bence, a Nemzeti Kulturális Alap újonnan kinevezett alelnöke szerint. A két vezető szombaton a kolozsvári Planetáriumban tartott közönségtalálkozót, ahol az új irányvonal részleteiről is beszámoltak.
Az eseményen elhangzott, hogy az NKA pályázati kiírásainak többsége ezután nem tesz különbséget a magyarországi és a határon túli pályázók között, sőt a határon túli kulturális szakembereknek helyet kell kapniuk az NKA különböző szakmai kollégiumaiban is.
A támogatások felhasználásának elszámolása még folyamatban van, Erdélyből jelenleg 1,3 milliárd forintnyi összeg visszafizetése zajlik, amelyet az NKA átláthatóbb feltételek alapján oszt majd újra.
A résztvevők szerint a magyarországi és a romániai magyar kulturális szférának organikus egységet kell alkotnia, ami meghaladja és újragondolja a korábbi „kézből etetős” viszonyt. Céljuk a játékmező kiegyenlítése és egy, az eddigi visszaéléseket ellensúlyozó szabályrendszer kiépítése, amely visszaállíthatja a társadalom kulturális támogatásokba vetett bizalmát.
Álláspontjuk szerint a kulturális döntéshozóknak közvetlen kapcsolatban kell maradniuk az alkotókkal, intézményekkel és kulturális közösségekkel. Kolozsvári látogatásuk során ezért külön találkozón is részt vettek a romániai magyar kulturális élet szereplőivel, hogy közvetlenül szembesülhessenek az erdélyi viszonyokkal.
Mattyasovszky-Zsolnay Bence elmondása szerint senkinek nem kell attól tartania, hogy a valóságos kulturális tevékenységre kevesebb forrás jutna, mint eddig. Nagy Ervin ehhez hozzátette, hogy csupán igazságosabb lesz az elosztás, és a hozzáférés teljesítményalapú lesz, mivel a politikai bizalmi rendszerek helyett szakmai alapokra kell helyezni a kulturális finanszírozást.
A kultúrához való hozzáférést alapjognak tekintik, ezért a kulturális lehetőségeket nemcsak a nagyvárosokban és a szűkebb értelmiségi rétegek számára kell biztosítani. Nagy Ervin szavai szerint szeretné, hogy bárhol születik egy gyermek Magyarországon vagy Erdélyben, ha kultúrával találkozik akár közművelődésben, akár filmben, akár színházban, olyan lehetőségei legyenek, amelyektől nem szenved hátrányt.
A korábbi politikai döntések miatt jelentős különbségek alakultak ki az egyes közösségek és intézmények lehetőségei között, ezért az új kultúrpolitika egyik feladatának tekintik az elhanyagolt közösségek revitalizációját. Az államtitkár megfogalmazása szerint azoknak, akiket „letérdeltettek, kivéreztek, de még valahogy az utolsó levegőket veszik”, jobb lesz, míg azok, akik tíz éven keresztül háromszor annyi pénzt kaptak, a közös teherviselés nevében moderáltabban lesznek fizetve.
Korábban Kollai István, a Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium határon túli magyarokért felelős helyettes államtitkára és Tarr Zoltán miniszter is járt Kolozsváron. Akkor elmondták, a kormány nem felülről diktáló gyámként, hanem felelős partnerként kíván együttműködni a helyi közösségekkel, ahol a kizárólagos politikai kliensrendszer helyett a szakmai átláthatóság és a kölcsönös autonómia jelenti az új nemzetpolitika alapját. Hangsúlyozták azt is, nem ideológiai monopóliumokat és hűbéri láncokat akarnak építeni, hanem a valós közösségi igényekhez akarják eljuttatni a forrásokat.
