Rajzolt címlapok idézték fel az 1956-os forradalmat egy olasz hetilapban
Száz éve a fotó drága és ritka volt, fényképezőgép kevés akadt, és nem lehetett mindenhol ott egy fotóriporter. Az emberek mégis vágytak a szenzációs hírekre, ezért sok lap illusztrált címlapokon mutatta be a fontos eseményeket. A rajzoló gyakran ki sem mozdult műterméből, a kapott hírhez hozzátette a fantáziáját.
Heti egymillió példány egy olasz képes hetilapból
A La Domenica del Corriere a milánói Corriere della Sera hétvégi melléklete volt, 1899-ben indult és 1989-ig létezett. Az ötvenes-hatvanas években heti egymillió példányban fogyott. A látványos borítókat két kiváló grafikus készítette: először Achille Beltrame, majd 1941-től Walter Molino, aki huszonöt évig festette a lap cím- és hátlapjait.
A legszörnyűbb helyzetek illusztrátora
Fred Lynch, a Rhode Island School of Design professzora szerint Molino a legszörnyűbb helyzetek illusztrátora volt, aki képről képre a káoszt és az őrületet, a kétségbeesést és a pusztulást ábrázolta. Rajzain a hétköznapi és a rendkívüli ütközik össze: egy átlagos kisvárosban, egy átlagos napon valami szörnyű vagy drámai dolog történik. Molino a katasztrófák mestere volt: leszakadt sífelvonó, elszabadult babakocsi, összeütköző kerékpárversenyzők, vonatszerencsétlenség, embereket rabló ufók szerepeltek a borítóin.
Magyar forradalom a címlapon
Egyik 1962-es címlapja a Covid-járvány idején ment újra nagyot az interneten: zárt, kupola formájú járművekben utazó embereket ábrázolt. Molino akkor is a lap fő illusztrátora volt, amikor 1956-ban kitört a magyar forradalom. A La Domenica del Corriere először 1956. november 4-én szentelt címlapot a magyar eseményeknek, bár a rajz valójában a lengyel októbert mutatta be. A képen a felkelők letépik a szovjet zászlót, egy hazafi lengeti a lengyel lobogót, a háttérben egy ember kiesik az ablakból. Az ötödik oldalon további skiccek jelentek meg: a Szabadság hídon tankok rontanak a barikádra, a Hősök terén egy MiG vadászrepülő tüzel a felkelőkre.
A Szabadság vezeti a népet
November 11-én már a magyarok voltak a címlapon. Molino alkotása Delacroix A Szabadság vezeti a népet című festményét idézte: egy puskát tartó, szoknyás, bakancsos nő kézigránátot vág egy tankhoz, mögötte lobog a magyar zászló. A képaláírás kiemelte, hogy a magyar trikolór színei megegyeznek az olaszéval, és hangsúlyozta a nők szerepét a forradalomban. A címlapon a „Hősies Magyarország” felirat szerepelt, a hatodik oldalon egy másik rajz a „Lovagias Magyarországot” mutatta be: győri felkelők két tejeskannát adtak át egy kétezer szovjet katonát rejtő laktanya őrségének, a szovjet katonák gyermekei számára.
Menekülő gyermekek és magyar betlehemi jelenet
November 18-án a lap arról írt, hogy magyarok ezrei menekülnek a szovjetek elől az osztrák határ felé, köztük sok egyedül menő gyermek, akiknek a nyakába táblát akasztottak az azonosító adataikkal. A rajzon szereplő kislány felirata: „Vigyázzanak a lányunkra! A neve Luisa Balogh. Mi maradunk, hogy a szabadságért harcoljunk.” December 23-án Rino Ferrari „Magyar betlehemi jelenet” című rajza került a címlapra: hólepte erdőkben bujkáló felkelők, köztük nők és gyermekek, dobtáras géppisztollyal és kis karácsonyfával. A nyolcadik oldalon féloldalas cikk szólt Kocsis Sándorról és Puskás Ferencről, akik valószínűleg külföldön folytatják karrierjüket.
A rivális lap is forradalmi borítóval jelentkezett
A La Tribuna Illustrata 1956. november 25-i címlapját Vittorio Pisani festő jegyezte. A cikk szerint Szolnokon, Debrecenben és más vidéki városokban polgárok ezreit hurcolták erőszakkal Szibériába marhavagonokban, Cegléden pedig a felkelők heves harcok árán kiszabadítottak pár vagonnyi magyart. A forradalom után Magyarország lekerült a címlapokról, Molino 1966-ig festette a borítókat, a lap pedig 1989 októberében szűnt meg.
