Súlyos gyógyszerhiány: a magyar betegek az európai sor végén
A magyar ellátórendszer nem tudta enyhíteni azt a súlyos gyógyszerhiányt, amelyet hivatalosan idén február óta tartanak nyilván, és rövid távon nem látszik a helyzet megnyugtató rendezése sem. Több ezer krónikus beteg szenved anyagilag és egészségügyi értelemben is egyre jobban. A helyzet arra is rámutat, hogy nemzetközi gyógyszerpiaci problémák esetén Magyarország érdekérvényesítő képessége igen csekély.
Hasnyálmirigy-enzimpótló készítmény hiánya
A probléma a legfontosabb hasnyálmirigy-enzimpótló készítmény hiányával kezdődött; a vényköteles szert a reklámszabályozás miatt csak P-nek nevezik. A gyártó februárban jelezte a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központnak (NNGYK), hogy hatóanyaggyártási problémák miatt a P-ből hiány alakult ki, amely várhatóan 2027 első feléig elhúzódik. A készítményt hasnyálmirigy-elégtelenségben, krónikus hasnyálmirigy-gyulladásban, cisztás fibrózisban, a pancreatobiliaris rendszer funkcionális vagy tumoros megbetegedéseiben, epeúti zavarokban, gasztrointesztinális műtétek következményeként kialakuló állapotokban, valamint egyéb krónikus emésztőrendszeri betegségekben szenvedőknek kell rendszeresen szedniük. Enélkül a táplálékot nem tudják megfelelően megemészteni, ami rövid távon is súlyos következményekkel járhat.
A helyettesítő szer is elfogyott
Miután a gyógyszertárak kifogytak a P készleteiből, a betegek a legfőbb helyettesítőnek számító K-t kezdték venni, és az orvosok is erre kezdték átírni a javaslatokat. Mivel egész Európában hasonló folyamat játszódott le, idővel a K is tartós hiánycikk lett. Hivatalosan Magyarországon szeptember közepe óta hiánycikk a K, de már előtte is alig volt a patikákban. A legjobb nem receptköteles verzió, a Mezym Forte pont azt a dózisát nem forgalmazzák Magyarországon, amelyre most leginkább szükség lenne, az alacsonyabb koncentrációjú változat pedig szintén nehezen érhető el, és eltérő szerkezete miatt amúgy sem igazán alkalmas a helyettesítésre. Jelenleg még egy részbeni helyettesítőt is nagyon nehéz vagy lehetetlen beszerezni.
Pánikvásárlás és külföldi beszerzés
A hiány végigsöpört a hatóanyag összes reálisan szóba jöhető verzióján, a betegek pedig nyár óta egyre nagyobb pánikvásárlásokba kezdtek. A helyzet a körülbelül 5-10 ezer közvetlenül és komolyan érintett krónikus beteg miatt rendkívül aggasztó, hiszen számukra 2027 első fele homályos ígéretnek tűnik. A P-t és a K-t meg lehet vásárolni nyugat-európai országokból magyar szállítókon keresztül, de erre nincs támogatás, és a készítmények rendkívül drágák, ami behatárolja az ellátottak körét.
Kis szállítmányok, nagy hiány
Az NNGYK szeptemberben 3000 doboz P-t hozatott be a forgalmazóval a lettországi kontingensből, és 30 ezer dobozt a P egy másik verziójából Szlovákiából. A betegszervezetek szerint a lett szállítmány átlagos igényeket feltételezve háromezer betegnek mindössze öt napra elegendő mennyiség volt, a szlovák kontingens pedig ismét kényszermegoldásnak számított. A két szállítmány összességében csak csepp volt a hiány tengerében, és nagyon rövid ideig enyhítette a problémákat.
Nehéz átlátni, hogy a szűkös készletekből milyen szerződések alapján melyik országba mennyit csoportosítanak át, ráadásul ez üzleti-kereskedelmi kérdés is. A hazai betegközösségekben nagy felháborodást keltett, amikor valaki egy Írországban kiváltott K dobozának fotóját osztotta meg, amelyen csak magyar felirat volt – mintha egy eredetileg hozzánk szánt készletből került volna át egy magasabb vásárlóerővel rendelkező nyugat-európai országba.
A hatóság válasza
Az NNGYK megkeresésre azt közölte: „az ellátási probléma minden országban másképp jelentkezik, mivel az egyes országok eltérő raktárkészletekkel, felhasználási igényekkel és beszerzési lehetőségekkel rendelkeznek. Ahol több piaci szereplő van jelen, ott a hiánygyógyszerek helyettesítésére alkalmas terápiás alternatívák száma is nagyobb. Az NNGYK a forgalomba hozatali engedély jogosultjával, a gyógyszer-nagykereskedőkkel és az érintett szakmai partnerekkel együttműködve folyamatosan dolgozik azon, hogy a rendelkezésre álló készletek mielőbb a magyar betegek ellátását szolgálják. Fontos ugyanakkor megjegyezni, hogy a piaci folyamatokba a hatóság csak kompetenciája mértékéig tud beavatkozni.”
Az NNGYK piacfelügyeleti és ellátásfelügyeleti eljárást indíthat, illetve bírságolhat és szankcionálhat is, ha felmerül, hogy például az export is szerepet játszik a hazai hiány kialakulásában.
